Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

követ, jóidéig megszűnik az élet a szőlőben. A hiedelem szerint pedig a gonosz hatalmak, ártó lények és egyéb kártékony dolgok mindenütt ott találhatók, ahol valami új élet, vagy új állapotba való átmenet kezdődik.

29 Erdész Sándor közli azt a még múlt század végén Tokaj-Hegyalján gyakorolt szokást, mely szerint „a szüret alkalmával a szőlőbe elsőízbe kiérkezett földesúr karjára szőlőlevelet és néhány szőlőbogyót tűztek (Tállya), vagy az utat kötötték át előtte (Hercegkút)."

30 Sajnálatos módon további változatok nem állnak rendelkezésünkre más borvidékekről, azonban párhuzamba állíthatjuk egy az aratási szokáskörből ismert, s ugyancsak nagybirtokokon gyakorolt adományszerzési szokással.

31 Noha a tokaj -hegyalj ai uradalmak szüreti szokásai többségét tekintve az egész ország területén megtalálhatók, a vidék hagyományaiból hiányzik a vízzel való leöntés motívuma, melyet Erdész Sándor a novemberi hideg idővel magyaráz.

32 Ezzel szemben Egerben még hallottunk az öregektől arról, hogy szüretkor megkötözték a gazdát és vízzel leöntötték. Hogy miért, arra az egyik legidősebb adatközlő is csak annyit válaszolt: „mer' szokás vót."

33 Nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy az állattartási szokásokból és agrárhagyományokból

34 jól ismert vízzel való leöntés, behintés a szüret vonatkozásában éppúgy irányulhatott a gonosz szellemek távoltartására, mint a termékenység és a bőség varázslására.

35 A néphagyományban egykoron sok olyan napot tartottak számon, amelyeken bizonyos munkavégzés tiltott, vagy nem ajánlatos volt, például a hét különböző napjai, holdállás stb. A balszerencsés napok számontartása az egyetemes kultúra része, gyökerei évezredek homályába nyúlnak vissza. A néphagyományokban való széles körű elterjedésében az elmúlt századokban nagy szerepet játszottak a kalendáriumok, csíziók stb.

36 Szegedi hiedelem szerint „Péntökön, vagy kedden nem jó se kezdése se végzése a szőlőnek."

37 Ez feltehetően éppúgy vonatkozhatott metszésre, mint kapálásra, vagy szüretre. A magyar népi hitvilágban a hold különböző fázisainak tulajdonított varázserő is befolyásoló tényező számos tevékenység időpontjának, végzésének meghatározására. A hagyományos paraszti gazdálkodás rendszerében több évközi hiedelem ismeretes, ami a holdállással összefügg.

38 Szürettel kapcsolatosan jelenleg kettő adattal rendelkezünk. Egy 17. századi praktika azt tartja: „Szedj szőlőt, de száraz időn, a mustot pedig akkor nyomd, mikor a hold a föld alatt vagyon"

39 azaz, amikor nem látni a holdat. Bél Mátyás feljegyzése szerint a kőszegiek törekedtek arra, hogy „a szüretelés ne nagyon megnövekedett holdnál történjék, attól tartanak ugyanis, hogy a hold ilyen állásánál 29. SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1943. IV. 221-222. 30. ERDÉSZ Sándor 1957. 6. 31. SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1943. IV. 229. További nyugat-európai változatokat találunk James George FRAZER 1965. 255-256. 32. ERDÉSZ Sándor 1957. 9. 33. Saját gyűjtés. GYŐRI Györgyné, DOMOKOS Rozália Eger, 1894. II. 4. 34. VISKI Károly 1942. II. 371., SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1943. IV. 230., MADARASSY László 1931. 6. A vízzel való leöntésről már BÉL Mátyás is ír egy aratóünnepi leírásában, BÉL Mátyás 1984. 134. 35. Vö. Magyar Néprajzi Lexikon 1980. III. 98-99., UJVÁRY Zoltán 1969. 156., 160. 36. UJVÁRY Zoltán 1960. 109., Magyar Néprajzi Lexikon 1977. IV. 37. 37. Néprajzi Múzeum Etnológiai Adattár 2859. 38. BÉL Mátyás 1984. 427., 431., Magyar Néprajzi Lexikon 1979. II. 568., FAJCSÁK Attila 1990. 11. SZENDREY Zsigmond - SZENDREY Ákos 1943. IV. 228. 39. APÁCZAI CSERE János 1959. 305. Az enciklopédia forrásértékére vonatkozóan lásd a 25. lapot. 435