Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Fajcsák Attila: A szüret kezdetéhez és befejezéséhez kapcsolódó szokások, hiedelmek

A múlt század végén Baksay Sándor megállapítása szerint a szüret félig ünnep félig munka,

5 de a 16-17. században még igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézeknek is haza kellett menni. Sőt ez idő tájt a városok statútumai arról tanúskodnak, hogy a szüret időszakában még a törvénykezés is szünetelt.

6 Eger város tanácsa 18-19. századi jegyzőkönyveinek tanúsága szerint szüret idején két-három hétig nem tartottak tanácsülést. 1841. október 5-én elrendelik a „Szüreti Törvény szünet"-et, de az azt követő hetekben ettől függetlenül három alkalommal „rendkívüli Tanátsülés tartattván".

7 A szüret megkezdése borvidékenként más-más hagyományos jeles naphoz kapcsolódott: Szent Mihály (szeptember 29.) Alföld, Eger vidéke Terézia (október 18.) Göcsej, Dunántúl (általában) Lukács (október 18.) Miskolc környéke, Nagykároly, Erdőd Orsolya (október 21.) Kőszeg, Somló vidéke Simon-Júdás (október 28. Tokaj-Hegyalj a Mindenszentek napja (november 1.) Abaúj

8 A szüret pontos kezdése felett évszázadokon keresztül szigorúan őrködtek a helyi elöljárók. Ha valaki mégis bátorkodott korábban szedni, tette súlyos büntetés alá esett.

9 A szüretkezdő nap kijelölése a helyi hatóságok részéről igen változatos módon történt az elmúlt évszázadok során. Róbert Károly idejében, korabeli feljegyzések szerint, Szent Mihály hava utolsó hetében „egy budai esküdt lóra kapott s tizenkét kapáslegény, hét vincellér és két alabárdos városi darabont kíséretében végigjárta a város határát, minden egyes szőlőkertben szőlőkóstolást tartván. Ha a szőlőt mindenütt taposásra érettnek találta, a tizenkét budai esküdt díszbe öltözött s küldöttségileg felkereste magát a királyt, kinek a szőlő állapotáról jelentést tettek. A király azután kitűzte a szüret megkezdésének napját, s rendszerint meg is hívta az esküdteket a királyi szőlőben tartandó szüretre."

10 Kőszegen a 18. században „a szüret kezdetének időpontját ... a városbíró elnöklete alatt álló belső tanács, valamint a külső tanács tagjai, vagy ahogy annak idjén nevezték őket, „24-es Uraimék" döntötték el. A határozatot megelőzően meghallgatták a 100 főből álló, városrészek szerint választott községet, az „electa communitas"-t, mely formunderei, népszólói által közölte a tanáccsal óhaját. Ha a vélemények megoszlottak, a tanács érvényesítette akaratát.

11 A szüret megkezdését századunk derekáig országszerte dobszóval hozták a lakosság tudomására.

12 így volt ez Egerben is a 18. századtól a két világháború közötti 5. BAKSAY Sándor 1891. II. 113. A szüreti ünneppel kapcsolatos vélekedéseket lásd továbbá az alábbi 19. századi forrásokban: r. e. 1865., DÓCZY József 1830. IX. 91., Tudományos Gyűjtemény. 1826.

1. 72., HAAS Mihály 1845. 321-322., Gazdasági Lapok 1862. 707., TAHY Gáspár 1837. 9. 6. TAKÁTS Sándor 1917. III. 276. 7. Heves Megyei Levéltár V-l/a/108. Eger város tanácsa protocolluma 1841., 1314. 8. GÖNCZI Ferenc 1914. 573., BÉL Mátyás 1984. 431., VINCZE István 1960. 2., ÉGETŐ Melinda 1985. 177., 1983., Magyar Néprajzi Lexikon 1982. V. 129-130., PALÁDI KOVÁCS Attila 1967. 5., BÁLINT Sándor 1977. II. 395., 409. 9. SZÖVÉNYI István 1965. 269., BREZNAY Imre 1934. II. 183-184., SZÍJ Rezső 1972. 19., ÉGETŐ Melinda 1985. 72., 91., 99., 120., 126., 149., 156., 163., 177., 189-190. 10. ZOLTÁN Vilmos én. 55. 11. SZÖVÉNYI István 1965. 169. 12. r. e. 1865. A szüret kezdetének kidobolására lásd még VARGA Gyula 1976. 81., Bakonyi Múzeum Néprajzi Adattára, Veszprém, ltsz. 11881-83-10. 432