Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

deksége miatt nem erődítették. A téglalap alakú 30-35x45-50 m területen kyjaticei kerámiát találtak.

112 Dobrocská Lehota, okr. Lucenec, „Pohansky hrad" (Kottmanlehota, Nógrád vm.) 595 m magas, 0,7 ha területű. Többszörös sánccal megerősített, a felszíni leletek alapján a kyjaticei kultúrába sorolt földvár.

113 Horné Plachtince, okr. Vel'ky Krtís, „Pohansky vrch" (Felsőpalojta, Hont vm.) 501 m magas, 4,6 ha területű. Az elliptikus alakú földvár méretei: 800/1000x300/400 m. Rövidebb oldalán volt sánccal erősítve, itt voltak a kapuk is. A felső sánc ÉK-i részénél került elő a kyjatice kultúra legtöbb lelete. A terület D-i oldalán állítólag szórthamvas sírok voltak, közelében nyíltszíni telepet tártak fel.

114 A műemlékek helyrajzi jegyzéke a Nagy- és Kürtöspatak összefolyásánál Pogányhegynek és őrhegynek nevezett földvárat említ.

115 Hradiste, okr. Lucenec, „Hrádok". 556 m magas, 0,25 ha területű. Az erődítés D-i oldalán 4 m magas, ma is látható sánc emelkedik, K-i és Ny-i oldalán a sánc alacsonyabb, É-i oldalán volt a legtámadhatóbb, itt kettős sánccal erődítették. Terepbejáráskor atipikus kerámia került elő innen, kyjatice refugiumnak tartják.

116 Luborec, okr. Lucenec, „Lysec" (Nagylibercse, Nógrád vm.) 716 m magas, 1 ha területű. A hatalmas sánc három oldalról erődíti a dombot, két bejárata van. Ma látható alakja az őskori földvárat felújító, XV. sz.-i alkotás. A sánc környékén és a telep belsejében előkerült néhány, a kyjatice kultúrába tartozó kerámiatöredék.

117 Nógrád vármegye leírása régi földsáncok nyomait említi.

118 Nizny Skálnik, okr. Rimavská Sobota, „Maginhrad", (Alsó-Szkálnok, Gömör vm.) 430 m magas, 0,9 ha területű. Az alsó, D-i oldala egy sánccal, a felső, É-i két sánccal és két árokkal volt megerősítve. Rézkori, pilinyi- és kyjatice leletek kerültek innen a gömöri múzeumba. Mai alakja valószínűleg középkori alkotás.

119 Gömör vármegye leírása említi Magics várának helyét.

120 Ozdin, okr. Lucenec, „Hrad" (Ozdin, Nógrád vm.) 589 m magas, 0,4 ha területű. A kyjaticei kultúrába tartozó vár (bronz tárgyak kerültek elő a területéről) erődítményeit a középkori várnál felhasználták, nehéz eldönteni hovatartozásukat.

121 Radzovce, okr. Lucenec (Ragyolc, Nógrád vm.) Furmánek kyjaticei refugiumnak tartja a nyíltszíni telep és temető feltárásakor terepbejárás során felfedezett, nem erődített csúcsot.

122 Rimavské Brezovo, okr. Rim. Sobota, (Rimabrezó, Gömör vm.) Furmánek kyjaticei földvárnak tartja.

123 Márton Lajos Gömör vármegye történetében bronzkori urnatemetőt említ innen.

124 112. F-V-R 1982. 167., 170.; Václav FURMÁNEK 1983. 30. 113. F-V-R 1982. 167., 170.; Václav FURMÁNEK 1983. 30. 114. F-V-R 1982. 168., 170.; Václav FURMÁNEK 1983. 29. 115. Magyarország műemlékei II. A műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma. Bp. 1906. 379., RÓMER Flóris Arch Ért 1870. 224. 116. F-V-R 1982. 167., 170., Václav FURMÁNEK 1983. 28. 117. F-V-R 1982. 167., 172., Václav FURMÁNEK 1983. 30. 118. Nógrád vármegye MVV. 88. 119. F-V-R 1982. 173., Václav FURMÁNEK 1983. 30-31. 120. Gömör-Kishont Vármegye, MVV. 28. 121. F-R-V1982. 167., 172., Václav FURMÁNEK 1983. 28. ; A középkori várrom említése: Arch Ért 1890. 351., Nógrád Vármegye MVV. 99., 364., 576. 122. Václav FURMÁNEK 1983. 28.; Václav FURMÁNEK 1990. 91. 123. Václav FURMÁNEK 1987. Abb. 1. 124. Gömör-Kishont Vármegye. MVV. 440. 33