Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

Sirkovce, okr. Rim. Sobota, (Serke, Gömör vm.) Furmánek kyjaticei földvárnak tartja.

125 Márton Lajos bronzkori urnatemetőt említ innen is; közlik a serkei várhegy képét és a középkori vár történetét.

126 Sivetice, okr. Roznava, „Murik", (Süvete, Gömör vm.) 496 m magas, 0,3 ha területű. A középkorban refugiumként használták a kyjatice kultúrából származó várat.

127 Márton Lajos bronz lándzsacsúcsot említ a területről, Vende Aladár pedig leírja, hogy a Murik hegyen őrtoronynak a rommaradványa látszik.

128 Stará Basta, okr. Rimavská Sobota, „Pohansky vrch" (Ó-Bást, Nógrád, egy időben Gömör vm.) 577 m magas. A rimaszombati múzeumban pilinyi és kyjaticei szórványleletek ismertek innen. A rövid ásatás a vár létezését nem bizonyította, településnyomokat csak a környező barlangokban találtak. Ezért kyjaticei refugiumnak tartják.

129 Márton Lajos bronz tárgyakat (karperecek, bronztekercs, „fűzőtű, gombostű"), vaseszközöket és agyagedényeket ismertet innen. A Pogány várról nem tudja, hogy a bronzvagy a Hallstattkor műve, a vaskés és lándzsacsúcs alapján inkább La Téne korúnak tartja. Ó-Bást határában, a Pogányvárra vivő magaslaton és Egyházasbásthoz közel Nyáry Jenő két urnatemetőt talált. Rómer Flória is tartott előadást a Pogány várról; éppen ehhez szólt hozzá Udvardy László, hogy felhívja a figyelmet a hasonló, Felsőtárkány - Várhegyen található Pogányvárra.

130 Tisovec, okr. Rim. Sobota (Tiszolc, Gömör vm.) Furmánek kyjaticei földvárnak tartja.

131 Tocnica-Uderina, okr. Lucenec, „Hradiste", (Tosonca-Udornya, Nógrád vm.) 416 m magas, 0,15 ha területű. A részlegesen megerősített plató É-i oldalán kisebb sánc maradványait lehet látni, itt bejárat lehetett. A kerámiaanyag jellegtelen, valószínűleg ez is refugium volt csak.

132 Turnianske Podhradie, okr. KoSice-Land, „Hradisko", (Torna, Abaúj-Torna vm.) 600 m magas, 100 ha területű. Három oldalról kővel erődített, a negyedik oldalán meredek sziklafal védte. Pontos datálása nincs, a késő bronzkori leletek mellett kelta vastárgyakat is találtak itt.

133 Vysny Skálnik, okr. Rim. Sobota, (Felső-Szkálnok, Gömör vm.) Furmánek a kyjaticei földvárak közé sorolja.

134 8. Л felsőtárkányi késő bronzkori, kora vaskori település története Felsőtárkány-Várhegy területén a feltárt kb. 370 m

2 területből a leletmentes, vagy csak szórvány késő bronzkori kora vaskori leleteket tartalmazó felületek (1., 2., 5., 7., 8., 9., 10., 12. árok, V., VIII., IX. szelvény) és a leletanyag zömét tartalmazó felületek (I., II., III., IV., VI., VIL, X. szelvény, 3., 4., 6., 11., 13. árok és a lakóházak területe) kirajzolják a település nagyságát, elhelyezkedését. A feltárás alapján a földvár É-i felét nem lakták, körülsáncolása csak védelmi célokat szolgált, esetleg az állatállomány 125. Václav FURMÁNEK 1987. Abb. 1. 126. Gömör-Kishont Vármegye. MVV. 437., 90., 470., 471. 127. F-V-R 1982. 167., 173.; Václav FURMÁNEK 1983. 30. 128. Gömör-Kishont Vármegye. MVV. 95., 444. 129. Václav FURMÁNEK 1983. 28. 130. Gömör-Kishont Vármegye MVV. 438., 447., Arch Ért II. 1870. 155., 226., Arch Ért 1890. 351., D. MATUZ Edit 1988. 89-90. 131. Václav FURMÁNEK 1987. Abb. 1. 132. F-V-R 1982. 167., 173.; Václav FURMÁNEK 1983. 28. 133. F-V-R 1982. 168., 173.; Václav FURMÁNEK 1983. 30. 134. Václav FURMÁNEK 1987. Abb. 1. 34