Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

12. kép. Méhvadász a felsőpaleolithikumban. Barlangi festmény. Arana barlang, Valencia, Spanyolország szálat, cérnát kötnek a méhekre, hogy biztosabban követhessék repülési irányukat. A megfogott méhre dohányfüstöt is fújnak, amelytől - hasonlóan, mint az urintól a méh elkábul és lassabban, alacsonyabban repül. Az úrin, mint méhcsalogató ismeretes volt a lengyel, az orosz és az altáji török méhvadászoknál. Erdélyben, a moldvai csángóknál, a palócoknál, Gömörben s helyenként a Dunántúlon napjainkig szokásos, hogy az erdei rétekre a méhvadász mézet visz ki. A mézre rövid idő múlva nagy számban szállnak a méhek, amelyek közül néhányat egy marhaszarvból, ritkábban szarvasagancsból készült kis „csapdába" befog (13. А, В, C. kép). A csapda működése a követ317