Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

13. kép. A méhészkedés különböző eszközei. A: A méhvadász szaru csapdája. Magyarléta, Gyalui havasok. - B-C: Ugyanaz. Domaháza, Bükk hegység- D: A méhvadász bodzafából készült csapdája. Pusztafalu. Zempléni hegység. - E: A poszméhek (Bombus sp.) kiásásához szolgáló ásóbotocska. Zalabaksa, Zala m. - F: A raj befogásához szolgáló kosár. Garbolc, Szatmár. - G: A faágra szálló rajt a kasba való berázásánál használt kampó. Garbolc, Szatmár. - Lépmetsző kések. H: Mezőköbölkút, Mezőség - /: Panyola, Szatmár. -J: Decs, Tolna m. - K: Rajfüstölő edény. Nógrádsipek, Nógrád m. - L: Méhészpipa. Panyola, Szatmár kező: A mézre rászállt méhek fölé borítja a méhvadász a belül mézzel bekent csapdát, amelynek vékony deszkából készült alját előzőleg kihúzta. A méhek közül néhány felmászik a marhaszarv-csapdába. Ekkor a méhvadász a deszka alját visszatolja a helyére. Az ügyes méhvadásznak 5-10 méh is kerül a csapdájába. Ezek közül egyet még a befogás helyén kienged a csapda oldalán lévő nyíláson s a kirepülő méhet bizonyos távolságra (kb. 50-80 méter) követi. Ekkor újabb méhet enged ki a csapdából és ezt az eljárást mindaddig megismétli, míg a rajjal teli méhesfát meg nem találja. A székely méhvadász (14., 15. kép) nyaranként, ősz idején 20-30 erdei méhcsaládot is felkutatott. A méhvadászat különböző módja a méh tulajdonságainak kiváló ismeretén nyugszik. Ha a megtalált méhesfából nem szedik el azonnal a mézet, akkor tulajdonjeggyel jelölik meg. Leginkább szalmakötéllel kötik át vagy különböző jelet vésnek a fa törzsére, ami 318