Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

Egyesület (1873). Eredményesen működtek a felvidéki méhészegyesületek. Több egye­sületnek saját lapja volt, amelyek néprajzi szempontból is kincsesbányák. A hivatalos szervek támogatják a népművészeti szempontból is figyelemre méltó mézeskalácsos ipart (11. kép), amelynek napjainkban Debrecen, Hajdúböszörmény, Sárospatak a központja. 7. §. A néphit szerint a méh Szűz Mária könnyéből, szívéből. Krisztus véréből keletkezett. Egy ormánsági monda szerint Szent Péter kiszedte a Krisztus fején lévő sebből a kukacokat, fazékba téve virágos kert közepébe helyezte s a kukacokból méhek fejlődtek. Hasonló mondák ismeretesek Kelet-Európa más népeinél is. Az oroszoknál Krisztus köldökéből, a lengyeleknél Krisztus verejtékéből származtatják a méhet. A kárpáti ukrán néphit szerint Krisztus sebéből Szent Péter kiszedte a kukacokat, odvas fába rakta és a kukacok méhekké alakultak át. A Mátra hegységi palócok azt hiszik, hogy a méhet az Isten teremtette s amikor azt az ördög meglátta, csúfolódni kezdett az Istennel s elhatározta, hogy különb állatot fog teremteni, de csak legyet tudott. A mord­vin, a vogul és a csuvas mondák - nyilvánvalóan orosz hatásra - hasonlóan emlékeznek meg a méh teremtéséről. Már korai méhészkönyveink szerzői különböző méheket tartanak számon. Vannai István (1779) beszél a balog méhről, amely csak délután ereszt s lépjek éllel a kas oldalára rakja, mérges és mézelőbb, mint a többi. „Csinálni is lehet" - írja - ha a raj befogásakor „előre bal kezeddel egy jó marékkal a kasba vettz". Ő azonban nem próbált így balog méhre szert tenni. Ravazdy András bihari méhész szerint (1791) a méhek „legnemesebb nemei" a Csillag, Balog, Buba, Szarvas, Hódos, Szagos, Félkaj­sza, Patyolat stb. méh. A balog méhet Szatmárban napjainkban is számon tartják, mint apró, erős, mérges méhfajtát. A Jászságban ma a krajnai szürke, fekete és az olasz (méhészkönyveink szerint sárga) méhet tartják. A fekete méheket már 1778-ban emlí­tik. Kárpát-Európa méhfajtái részletes tanulmányozást érdemelnének. 8. §. Az odvas fatörzsekben, sziklahasadékokban meghúzódó rajok mézének el­rablása ősi emberi tevékenység. A felsőpaleolithikumból megmaradt barlangi festmény (Arana barlang, Valencia, Spanyolország) azt a jelenetet ábrázolja, amikor a méh­vadász edényével a méhek odújához kúszik s elrabolja a mézet (12. kép). Nem külön­bözik ettől Nepal mai méhvadászainak tevékenysége, akik bambuszból csavart hágcsók segítségével több mint 100 métert kúsznak a sziklafalakon, hogy elérjék az Apis labo­riosanak, a legnagyobb mézelő méhnek az odúját, amelyből nyársra húzva emelik ki a lépeket. Az egyik gurka méhvadász mondotta a National Geographicban (1988. 174. k. 5. sz.) megjelent tanulmány szerzőinek (Valii Eric, Summers Diane), hogy nagyatyja évenként még 600 családot fosztott ki. Ő maga az utolsó évben nyolcvanat. Dél-ameri­kai indián törzsek (guayaqui, ashuslay) hosszúnyelű ecset segítségével nyalogatják ki az odvakban megtalált mézet. Az erdőket cserkésző guayaqui indiánok méhvadászatát, a Meliponakhoz tartozó méhek odújának kirablását Herman Ottó írásaira emlékezte­tően tárja elénk Vellard J. egyik könyvében (Une civilisation du miel. Paris 1939), amely számomra a legnagyobb élményt nyújtó néprajzi munkák egyike. Mindezekről és a mézrablás más módjairól részletesen írtam Ethnographica Carpathica с mun­kámban. A magyarságnál is a méz megszerzésének legegyszerűbb, de kétségkívül ősi módja az odvas fában meghúzódó család mézének elrablása. A méhvadászatról - amely őszi tevékenység, amikorra már elegendő mézet hordtak a méhek - a 18. századi méhészeti munkák gyakran megemlékeznek. Erdei tisztásokon lépes mézet tesznek ki, viaszt égetnek, urinnal átitatott mohát szórnak el. Az úrin, a méz, a viasz illatára seregesen száll a méh s a méhvadász (Zalában méhepüszér) megfigyelve repülési irányukat, köny­nyen megtalálja azt az erdei odvas fát, amelybe a raj tanyát ütött (Erdély, Moldva). Somogyban a pásztorok az urinra szálló méhek közül néhányat megfognak és gyapjú­316

Next

/
Thumbnails
Contents