Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál

dították. A munkának több évszámokban és szövegben eltérő kéziratát ismerjük. Úgy tűnik, hogy sokat forgatott - már modernebb szellemű - kéziratos méhészeti munka Lokodi Sándor Istváné (Erdélyi legújabb pallérozott méhészet. . kb. 1830-1840), amelyet szintén a fenti kolozsvári intézmény könyvtára őrzött. A kézirat „erkölcsi mézcseppek" címen a mindennapi magatartáshoz is tanácsokat nyújt. Több értékes méhészeti kéziratot őriz az Országos Széchenyi Könyvtár, a budapesti Néprajzi Múzeum és a nagyenyedi kollégiumi könyvtár. A nyomtatásban megjelent munkák közül Pálfi Lőrinc (Erdélyi méhecske . . ., Kolozsvár 1762, 9. kép), Szigeti Gyula (Méhész könyv . . ., Nagyenyed 1763), Széki Vesmás Márton (Erdéllyi méhes kert . . ., Kolozsvár 1774, 10. kép), Handerla György (Újméhész . . ., Pozsony 1775), Ravazdy András (Méhtolmács . . ., Diószeg 1791), Veszelszky Antal (A magyarországi méhtartás . . ., Vác 1795) könyve érdemel figyelmet. Ezekben a szerzők (jórészt falusi gazdálkodók, lelkészek, tanítók) megírják a parasztok körében szerzett tapasztalataikat és bőséges folklore anyagot is közölnek. A munkák egyrésze visszatükrözi a klasszikus szerzők (Vergilius, Columella) s a kor külföldi méhészeti irodalmának tanácsait és gondolatait. Nagy János szanyi plébános Méhi gazdaság . . . (Győr 1786) с munkájában „Ovidius rendihez alkalmazott magyar versekben" foglalja össze a méhészet tudományát s erkölcsi útmutatást is fűz hozzá. íme két részlet a munkából: Menny már munkátskám, mint a' méhétske repülve, 'S Méhes Gazdákkal szállani szembe siess. 9. kép. Pálfi Lőrinc méhészkönyve (1762) 313 10. kép. Széki Vesmás Márton méhészkönyve (1774)