Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Gunda Béla: Méhészkedés a magyarságnál
6. kép. Tüzelésre használt száradó juhtrágya. Hortobágy. Gunda Béla felv. laece) eredeti jelentése 'gyógyító', 'orvos' volt. A környező szláv népeknél, a románoknál is használják a nadályt. Századunk elején sokat gyűjtöttek a Kaszpi-tenger mocsaras partvidékén s onnan Teheránba is elhordták. 4. §. Kitaibel Pál botanikai feljegyzései során (1796, 1798) többször említi, hogy az Alföldön trágyával tüzelnek és a kerítést is trágyából rakják fel. A hortobágyi juhállásokon, a karám mellett 30-40 évvel ezelőtt még összesöpörték a juhtrágyát (juhpor), amit a juhász pénzért eladott vagy pálinkát, bort kapott érte cserébe (5. kép). Ajuhponal befűtött kemencében kitűnő kenyér sült. Az alföldi legelőkön helyenként még századunk közepén is összeszedték a megszáradt tehéntrágyát (árvagané, bélfa, kunkoksz, tótkalap, tőzeg) s rendszeresen tüzeltek vele. A Hortobágyon ősszel a gulyások boglyába rakták az árvaganét, friss marhatrágyával letapasztották s a tavaszi kihajtáskor száraz tüzelő állt a rendelkezésükre. A birkahodályok letaposott trágyáját darabokra vágják s kupacokba rakva szárítják (6. kép). Az ilyen trágyadarabokat a hodálynál és kunyhónál a fal emeléséhez is felhasználják. Az istállótrágyát fakeretbe taposva formálják, kiborítva megszárítják s szintén tüzelésre használják. Ennek is tőzeg, levélgané, vetett gané a neve. A friss marhatrágyát gyakran felcsapták a kunyhó falára, a kerítésre és ott száradt meg. A trágyával való tüzelés általánosan ismert a steppei népeknél. A dobrudzsai és krimi tatárok, a kirgizek, a kisázsiai törökök ma is tüzelnek trágyával. A dobrudzsai tatár falvak kerítésén ott szárad a tizeg (7. kép). Szokásos a trágyatüzelés Ukrajnában, a balkáni szlávoknál, Svájcban, Franciaországban, Skóciában is. A trágyatüzelő, a trágyagyűjtés nomád török hagyomány a magyarságnál, 309 7. kép. Kőrakásra felcsapott száradó tehéntrágya tatár gazda udvarán. Tatar-Kujusu, Dobrudzsa, Bulgária. Gunda Béla felv.