Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)
Az Egri Barázda I. A lap kiadástörténete Az Egri Barázda első száma tudatosan időzítve, 1945. november 3-án, a nemzetgyűlési választások előestéjén jelent meg. A lap a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt hetilapja volt, a kolofonban laptulajdonosként a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Heves megyei Szervezete volt feltüntetve. Ez a megjelölés azonban nem a terjesztés megyei körére vonatkozott, hanem csupán azt a tényt rögzítette, hogy a szerkesztésért és a lap irányvonaláért való felelősséget a Kisgazdapárt megyei vezetésében - és nem a városi vezetésben - pozíciót betöltő személyek vállalták. Az Egri Barázdát elsősorban Egerben és a környező falvakban terjesztették. A párt gyöngyösi szervezetének külön, a Barázdától független lapja volt, mely a gyöngyösi régióban került terjesztésre. A lap bérelt szerkesztőségi helyisége, mely egyben kiadóhivatalként is szolgált, a Lyceumban, a földszint 3-as szobában volt, mely a bejárattól balra helyezkedett el. Az Egri Barázdát egész fennállása során az Egyházmegyei Szent János Nyomdában nyomtatták Murin István felelős vezetése mellett. A Barázdának 1945-ben: 9, 1946-ban: 35 száma jelent meg. 1946-ban a Belügyminisztérium a lapot két ízben is betiltotta. Először 1946. augusztus 10-én 60 napra, majd 1946. október 22-e körül ugyancsak 60 napra függesztette fel a kommunista miniszter Raj к László a megjelenést. A lap felelős szerkesztője kezdetben Nagy László, helyi kisgazda volt 39 , ezt a posztot 1946. február 1-től (2. évfolyam 5. szám) Miskolczy István 40 nemzetgyűlési képviselő, a párt megyei elnöke vette át. Az impresszumban 1946 májusában történt letartóztatásáig szerkesztőként volt feltüntetve dr. Komáry Endre, az alispáni hivatal titkára. A lap kiadójának 1946. március 2-ig (2. évfolyam 9. szám) ifj. Kuczora Ferencet tüntették fel, aki ekkor jogi tanulmányainak folytatására Pécsre költözött, így szerepét Pétery István vette át. 1946 májusától - mikor is a szerkesztőség jelentős részét letartóztatták - az impresszumon nem nevesítették meg tovább a kiadót. A lap 1946-ban tehát 3 súlyos fordulópontot élt át: 1. 1946 májusában, amikor a politikai rendőrség a szerkesztőség tagjait gyakorlatilag teljes létszámban letartóztatta. 2. 1946 augusztusában, amikor a lapot először betiltották. 3. 1946 októberében, amikor a lapot másodszor is betiltották. Az eddig rendelkezésre álló források alapján nézzük ezeknek a válságoknak a körülményeit! 1. 1946 május első napjaiban Egerben a politikai rendőrség letartóztatta a következő személyeket: dr. Komáry Endre alispáni titkárt, Bándy Endre, Pétery István, Toronyai Pál joghallgatókat (az Egri Barázda szerkesztőségének tagjait), továbbá: Bányász Péter egyetemi hallgatót, Tóth Imre orvostanhallgatót, Bölkényi László tanítót, Herczeg László gimnazista diákot, illetve Tóth-Csepregy Rózsát és Herbály Rózsát. Először azzal gyanúsították őket, hogy részük volt a gyöngyösi merényletekben. (Gyöngyösön és környékén ebben az időben valakik, valóban megtámadtak néhány rendőrt és szovjet katonát. A politikai rendőrség ezért Gyöngyösön letartóztatta Kis Szaléz pátert és a helyi KALOT-szervezet néhány tagját, akik közül többen a Kisgazdapártnak is tagjai voltak, őket vádolták - teljesen alaptalanul - a politikai gyilkosságso39. Nagy László (1888-1966): földműves, kisgazdapárti képviselő, fiatalon belép az FKGP-be. 40. Miskolczy István (1896-1981): kőműves, lapszerkesztő, kisgazda politikus, 1945^47. az FKGP Heves megyei elnöke. 295
