Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

rozat elkövetésével, és demokráciaellenes összeesküvéssel.) A házkutatások során fél kilogramm, gyutacs nélküli robbanóanyagot találtak Bándy Endre lakásán. Ezt tárgyi bizonyítéknak tekintve, összeesküvést próbáltak kanyarítani, melyet Miskolczy István, esetleg a kisgazdák másik helyi prominens vezetője: Kiss István vezetett volna, szövetségben az angolokkal. A rendőrség, nem kis részt a letartóztatottak kitartásának eredményeképp, ezt a teóriát később elvetette. (Találtunk közvetett forrást, hogy a koncepció elvetésében esetleg felsőbb ráhatás is szerepet játszhatott.) A letartóztatottakat tehát „csak" internálták, mint a népi demokrácia ellenségeit. Bándy közben öngyilkosságot kísérelt meg.

41 Véleményünk szerint a letartóztatás csak közvetve függött össze a négy letartóztatott szerkesztő szerkesztői mivoltával. A Kisgazdapárt és annak helyi vezetői ellen indított akciók szerves részét alkották a Kommunista Párt (és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet vezetője) által országosan indított, a politikai banditizmus legváltozatosabb módszereit használó akcióknak. Annak a politikai taktikának, melynek hátterét a Baloldali Blokk és a Kommunista Párt egyeduralmi törekvése adta. A kommunisták kormányzati, de helyi szinten is kezdettől fogva kezükben tartották a rendőrséget, s azt saját politikai kizárólagosságuk elérésére használták. A politikai rendőrség soraiban komoly ellenszenvet kelthetett a Barázda feltáró cikke parancsnokuk Szekula Mihály hatalmaskodásairól. (Szekula az internáltaktól télidőben elvette a kabátjukat, hogy abból magának csináltasson ruhát.) A körülményeket figyelembe véve, úgy ítéljük meg, hogy a letartóztatásoknak legfeljebb csak másodlagos célja volt az Egri Barázda meggyengítése. (Ha csak ez lett volna a cél, akkor ezt más eszközökkel könnyebben és feltűnésmentesebben el lehetett volna érni.) A valódi cél a Kisgazdapárt megyei vezetésének teljes szétverése volt, de ezt ekkor még nem tudták keresztülvinni. 2. 1946. augusztus 10-én a belügyminiszter táviratot intézett az egri rendőrkapitánysághoz, melyben közölte, hogy az Egri Barázda megjelenését 60 napra, tehát október hó 8-áig betiltotta.

42 Nincs információnk, hogy a betiltás a lap melyik száma, vagy melyik cikke miatt következett be. Csak azt tudjuk, hogy a felelős szerkesztő, Miskolczy István a betiltást a Barázda, s így a Kisgazdapárt egész szellemisége ellen támadásként értelmezte. A szilencium megszűnte után megjelenő, október 12-én utcára kerülő számban (2. évfolyam 33. szám) hitet tett az eddigi irányvonal folytatása mellett. Újrainduló vezércikkében élesen fogalmazva támadta a munkáspárti erőket, indulatosan nyilatkozott róluk. A 3. oldalon leközölte a nemzetgyűlésben elmondott interpellációját, amit az ártatlanul lefogott egri polgárok ügyében nyújtott be. (A letartóztatottakat időközben a pesti népügyészség szabadon bocsátotta.)

43 Megjegyzendőnek tartjuk, hogy 1946 második felében a Baloldali Blokk és főképpen az annak képviseletében fellépő Magyar Kommunista Párt részéről támadások indultak a kisgazdák más vidéki pártszervezeteinek vezetői és a vidéki lapok szerkesztői ellen is. 3. A Barázda betiltásának megismétlődése ezek után nem váratott sokat magára. Ez az 1946. október 10-én megjelent 2. évfolyam 34. száma után következett be. A két betiltás között mindössze két szám tudott megjelenni. Az újbóli szilencium közvetlen kiváltó indokára sincs forrásunk. A Barázdából 1946 során már csak egy szám tudott megjelenni, december 25-én. Ez a karácsonyi ünnephez kapcsolódó írásain kívül, a 2. oldalon figyelemre méltó, egyhasábos cikket közölt. Az írás a kisgazda lapok elleni támadásról szóló körlevelet ismertet, melyet Kovács Béla a Kisgazdapárt országos főtitkára írt alá. A körlevél a védekezés lehetséges módjaira hívta fel a figyelmet. 41. DIV. LUK. DOK. 80. 140.1. 42. Igazság 1946. augusztus 11. (3. évfolyam 39. szám.) 43. DIV. LUK. DOK. 80. 140.1. 296