Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

téseik pusztán a felszínt karcolgatták, mégis tiszteletre méltó az illúziók kemény és következetes szétoszlatása. Barátságos hangnemű cikket írtak a magyar-szláv kultúrhatásokról, az írás megértően nyilatkozik a szláv kultúráról és annak a magyar kultúrát megtermékenyítő voltáról. Hirdették a csehszlovák-magyar, a román-magyar és a délszláv-magyar közeledés szükségességét is. Az elméletieskedő közlések mellett szót kell ejtenünk a lapban szereplő irodalmi (novellák, versek), kritikai, kulturális írásokról is, annak ellenére, hogy a lap fennállása során igazán eredeti széppróza közlésére nem vállalkozott. Az eredeti szépirodalmi műveket a versek képezték. Ezek színvonala egyenetlen, nemegyszer silány. A magyar irodalom nagyjai közül Petőfi Sándor, Juhász Gyula, József Attila, Babits Mihály és Radnóti Miklós szerepelt. A versek esetlegesen kerültek a lapba. A3, számban szerepel Radnóti Miklós: Hetedik ecloga című verse (itt „Az alvó tábor" címet viselte). Ezt például a véletlenül a szerkesztők kezébe került Délmagyarország című újságból vették át. A helyi költők verseinek esztétikai értéke nagy szóródást mutat . . . Végezetül lássuk példaként az első számot! A március 15-i szám tudatosan időzítve ünnepi számként jutott az olvasókhoz. Megtalálható benne a Nemzeti dal és a 12 pont. Részleteket közöltek Petőfi 48-as naplójából. A főbb írások a márciusi szellemiséghez kötődtek: - Szabó Sándor: Kossuth с cikke Kossuth Lajost mint a nemzet élnivágyásának, a szebb jövő utáni vágyának a szimbólumát aposztrofálja. Kossuth a függetlenség megtestesítője, akinek szellemiségéből a függetlenség igenlése és ezzel összeforrva a nép felemelésének az igénye következik. - A mi márciusaink с cikkben a főmunkatársak emlékeztek vissza egy-egy bekezdés erejéig életük legemlékezetesebb márciusára. - Ágoston Julián krónikájában andalítóan idézi fel februári elmélkedéseit. - Az „Idők és sorsok" rovat az ország társadalmi elszegényesedéséről, leromlottságáról szólt. - Kiss István: A harmincnegyedik nemzedék с írásában a honfoglalás utáni harmincnegyedik nemzedék tagjának tekintvén magán (innen a folyóirat címe is) nemzedékélményéről írt. Biblikus ihletésű bevezetés után a megvalósítandó demokrácia meghatározó jegyeit vette számba. Leírásából egy keresztényi alapokon nyugvó, jogegyenlőséget biztosító demokrácia képe sejlett fel. - Négyessy Árpád: Politika és felelősség с írása a történeti közelmúltról vonta le tanulságait. A múltban a politika a hatalomra törők egymás elleni harca volt, a felelősség viszont minden esetben az elnyomott többségé - adta meg konklúzióját. A Nemzedékek írói Munkaközösség a lap egész fennállása során anyagi és előállítási nehézségekkel küzdött. A május 15-i 7. szám megjelenése után a helyzet végképp tarthatatlanná vált. Ezért kérelemmel fordultak Eger város képviselő-testületéhez. Ebben 10 000 pengő segély kiutalását kérték. A testület a kérelmet 1945. június 30-i ülésén tárgyalta és a következő határozatot hozta: „A képviselőtestület, bár a legmesszebbmenőén méltányolja és elismeréssel adózik a „Nemzedékek" szerkesztőségének és írói munkaközösségének szép és eredményes munkásságáért, melyet a város és a vármegye kulturális és irodalmi életében kifejt, tekintettel azonban a város igen súlyos pénzügyi helyzetére, a kérelmet teljesíteni ez idő szerint nem áll módjában".

38 A folyóirat életére anyagi gondjai pontot tettek. Későbbi újraindítására, a körülmények kedvezőtlen változása folytán sem akarat, sem próbálkozás nem volt. 38. HmL. Eger város polgármesterének iratai 8090 kgy 143/1945. 294