Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

Az 1946-os, a hatalomért folyó csatározások korában ilyen összetételű szerkesztőség, ezzel a vállalt feladattal már nem alakulhatott volna meg. 4. Vállalt funkciójuk harmonizált a középrétegek közül kompromittálatlanságuk miatt itthon maradtak spontán.igényeivel. 5. A lap szerzői, szerkesztői is részesei voltak a borzalmaktól felszabaduló pozitív közhangulatnak, az alulról meginduló demokráciának. Önmeghatározásuk mutatja („származásában munkás és népi eredetű értelmiség"), hogy csupán két csoporttól határolódtak el: a tevőleges szélsőjobbtól és a dzsentroid ethoszú hivatalnokállománytól. 6. Az uralkodó közösségi szemléletnek megfelelően a szerzők munkájuk eredményét nem individualista módon, önértékén kívánták mérni, hanem tevékenységük értékét a lap hatásában határozták meg. 7. Nem tartották kritériumnak semmilyen koherens társadalomfilozófiai jövőkép felállítását. 8. Végül a legprofánabb dolog: az elmúlt évtizedekben a rendszer ideológiájából fakadóan csak gyér alkotási lehetőséget kaptak, de most a közös alkotás lehetősége adatott meg számukra. A Nemzedékek mindenkori első oldalán az aktuális eseményekhez, évfordulókhoz kapcsolódó cikkek jelentek meg. Ezek pozitív példákat, indirekt felhívásokat tartalmaztak. A második oldalon valamelyik főmunkatárs írásával találkozhattunk. A 3. oldal állandó rovatcímmel jelentkezett, ez volt az „Idők és sorsok" rovat. Itt rövid esszészerű írások voltak (pl.: Eger Város Nemzeti Bizottságának legutóbbi határozatáról, a pápa beszédéről, a MADISZ zenés műsoráról, a nyugatra menekülő nácikról, vagy az osztrák-magyar határ állítólagos lezárásáról). Visszatérő rovatnak számított az 5. oldal is, ahol a külpolitika eseményeiről, a magyar lehetőségek latolgatásáról kaptak képet az olvasók. Ezt a rovatot „Politika és értesülés" címmel látták el. Az utolsó oldal számított még állandónak. Itt háromhasábos felosztást alkalmaztak. A baloldali hasábon az Egerből elszármazott költő Kálnoky László 1944 októbere és 1945 januárja között írt háborúellenes verseivel találkozhattunk. A vers melletti két hasábot novellarészlet, vagy beszédrészlet töltötte ki (Karinthy Frigyestől, Thomas Manntól). A Nemzedékek két hosszabb, folytatásokban megjelenő tudományos dolgozatot közölt: Ebergényi Tibor: A nemzeti szocializmus után с írása a nemzeti gondolat értelmezéséről, történetéről szólt. Nagy látószögű kitekintéssel vizsgálja a nemzetfogalom kialakulását, a német nemzetfelfogás eltorzulását, amit-az adott pillanatban érthetően - tévesen a Kelet-Európában leselkedő, a történelem során vissza-visszatérő legnagyobb veszélynek láttat. Felvetette a Magyarországra költözött német telepesek asszimilációjának a problémáját, amely - szerinte - akadálya lehet a háborúellenes egységfrontnak is. Ellenalternatívának a „nagy konstruktív forradalmak eszméit", a szabadság, egyenlőség, testvériség gondolatát állítja. Szabó Sándor: Gazdasági életünk átalakításának követelményei с dolgozatában a gazdaság talpra állításának mikéntjével foglalkozott. A tőke korlátozásában jelölte meg a fejlődés útját. A tőkét több minőségében vette szemügyre, banktőkeként és ipari tőkeként is. Igen elnagyolt módon, belső logikai hibákat is vétve értelmezte a tőke és a fasizmus viszonyát. A birodalmi igényű fasiszta hódítás tulajdonképpeni céljaként a tőkésosztály védelmét jelölte meg. A gondolatmenetből következő és potenciálisan a jövőben is ható konfliktus feloldását a földreformhoz hasonló gyáripari reformban látta. A nemzeti sorstragédiából következő történelmi analízis igénye eredményezte a folyóirat egyik konzekvensen vállalt kérdésfeltevését. Jelesül: a magyarság és a többi közép-kelet-európai kisnép egymásrautaltságának az elismerését. Jóllehet következte293