Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

Négyessy Árpád és Szabó Sándor voltak.

35 A május 15-én megjelent 5. számtól kimaradt a munkatársak közül Kardos László, akit pártja, az MKP eltávolított a közéletből. Az impresszum külön kiemeli felelős szerkesztőként Ebergényi Tibort, felelős kiadóként Négyessy Árpádot. A lapot többségükben fiatalok írták és szerkesztették. Különböző pártok tagjai és pártonkívüliek. A szerkesztőségi helyiség a Lyceum I. em. 53-as szoba volt, mely a háború során megsérült, ezért újjá kellett alakítani. A Munkaközösség a szerkesztőségi órákon kívül irodalmi, politikai és társadalmi kérdésekről vitadélutánokat és esteket is rendezett itt. Az elsőt például az „újjászülető demokratikus társadalmi rendről". A lap induló példányszámát az általunk ismert egyetlen forrás 1500-ra teszi.

36 Ezt az adott körülmények között talán egy kicsit túlzottnak tarthatjuk. Hiszen a lehetőségek igen korlátozottak voltak: áram hiányában a szerkesztők maguk hajtották a nyomdagépeket. Mivel a lapot az Egyházmegyei Szent János nyomdában nyomták, így alkalmazkodniuk kellett a másik itt nyomtatott újsághoz, az Igazsághoz. Áldatlan módon folyt a terjesztés is, a kész példányokat önként jelentkező fiatalok hordták szét. Igaz lelkesedésben nem volt hiány, a Nemzedékek eljutott a környező falvakba is.

37 A Nemzedékek 16 oldalon jelent meg. Számai (összesen: 7) minden hónap 1-én és 15-én, kéthetenként kerültek az olvasók kezébe. Az egymást követő számok oldalait folyamatosan számozták. Történelmünk adott pillanatában változatos világnézeti és politikai elképzelések férhettek meg a lapban. A gyötrő háborúból eszmélő progresszív gondolkodású értelmiségiek, akik a háborút a nemzeti sors tragédiájaként élték át, egyetértettek az antifasiszta és demokrata hitvallásban. E tág kereteken belül azonban sokféle valóságlátás kaphatott teret. Jelen volt a modern keresztényi világszemlélet (leginkább Kiss István vagy Ágoston Julián személyében), a baloldali szocialisztikus-osztályharcos látásmód (Szabó Sándor) csakúgy, mint a polgári ízlés- és értékrendet közvetítő polgári demokratikus álláspont (Négyessy Árpád). A konkrét írásokban ezeknek a legváltozatosabb elegye is előfordult. A Nemzedékek minden vidéki provincializmusával, eszmei és színvonalbeli heterogenitásával együtt a legolvashatóbb és legszínvonalasabb helyi kiadvány volt. Ez több összetevőből következett: 1. Arculatát tekintve a legközelebb állt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front hivatalos deklarációinak a szelleméhez. Koalíciós alapú, antifasiszta indíttatású szellemi-politikai önvizsgálat kívánt lenni. 2. Nem szolgálta direkt módon a napi hangulatokat, hanem az elvi szintű véleményalkotás mellett, irodalmi, szociológiai (értsd: társadalomtudományi) és kritikai szemle volt. 3. Éppen a legalkalmasabb politikai pillanatban lépett színre. A többpárti, súrlódásmentes, népfrontos összefogás látszatának idején. Ekkor még a koalíciós pártok közötti különbségeken alapuló eltérések hangoztatása devianciának számított. 35. Ágoston Julián (1909-1968): tanár, irodalmár, publicista, 1945 után a Polgári Demokrata Párt tagja, 1945-46-ban az egri Igazoló Bizottság elnöke; Négyessy Árpád (1911-1985): jogász, politológus, közíró a Polgári Demokrata Párt képviseletében tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, vármegyei főjegyző, később gondnok, majd emigrál, 1965-78 különböző angliai egyetemeken a nemzetközi kapcsolatok és a politikai jog tanára; Kiss István: (1906-1981) teológiai tanár, kisgazdapárti politikus 1945-47 nemzetgyűlési képviselő, opponálja a kommunistákat, amiért eltávolítják pártjából. 36. Márkusz László 1965. 37. Uo. 292