Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

kaptak, és azt szerepeltették vezércikként. A vezércikk alapjául szolgáló esemény a legritkább esetben volt helyi probléma, inkább valamely országos politikai kérdéshez kapcsolódott, vagy valamely társadalmi, esetleg erkölcsi kérdést érintett. A vezércikk mellett az első oldalon többnyire a nemzetközi hírek kaptak helyet. E szabály alól akkor volt kivétel, ha egy pártvezér beszédéből hosszabban idéztek, vagy vele interjút készítettek. (Feltűnő, hogy az újság történetének első szakaszában is, a hivatkozott politikusok között döntő túlsúlyban vannak a később a baloldali szociáldemokratákhoz soroltak.) A belső oldalakat 4-4 egyenlő hasábra osztották. A 2. oldalon a politikai és a gazdasági élet legkülönfélébb eseményeit tárgyaló cikkek voltak olvashatók. Az országos (legtöbbször budapesti) történésekről tudósítóak, ha voltak ilyenek, itt kaptak helyet. A 3. oldalra kerültek a helyi érdekeltségű, a nevelésről, a kulturális kérdésekről szóló írások. Itt jelentek meg a munkáspártok és a társadalmi szatellit-szervezetek (MADISZ, MNDSZ) felhívásai, beszámolói, az életükről szóló tudósítások. A hozzátartozók innen értesülhettek a szovjetunióbeli hadifoglyok hazaszállításáról, hogy ki-ki, körülbelül mikor érkezik. Ezen az oldalon voltak olvashatók a törvényszéki tudósítások. Kiemelten foglalkoztak a nyilas, vagy annak tartott emberek felelősségre vonásával. Amennyiben anyagtorlódás miatt nem kellett másra igénybe venni az utolsó oldalt, akkor itt a helyi hirdetmények, a helyi vonatkozású sporthírek, keretes és kishirdetések jelentek meg. Miután a beszolgáltatott rádiókészülékeket a szovjet parancsnokság igaz feltehetően csak részben - visszajuttatta a 4. oldal baloldali hasábján rendszeresen közölték a rádióműsort. A lap utolsó oldala fontos közszolgálati funkciót vállalt. Az emberek, a falragaszok mellett, innen tudhatták meg a különböző közintézmények, a szovjet parancsnokság, a polgármester, vagy a rendőrség utasításait, hirdetményeit. Itt kerültek nyilvánosságra az Igazoló Bizottság hírei. Ebből lehetett megtudni, hogy kit marasztaltak el, hogy kik a soron következők a Bizottság előtt, akik mellett, vagy ellen tanúskodni lehet. Az Igazság fontos információkat nyújt a város és a megyei köztörténetére vonatkozóan. Jó kiegészítő forrás lehet a helytörténet újraírásakor. Minket azonban most nem a megye, vagy a város története szempontjából érdekel, hanem az érdekel, hogy hogyan fejlődött, milyen szellemi irányultságot fejezett ki.

30 A lap által közvetíteni kívánt szellemiség alakulása szervesen összefüggött a külső társadalmi, politikai folyamatokkal, attól elkülönítve nem vizsgálható. A szerkesztőség nem volt teljesen tisztában saját autonómiája korlátaival, nagyobb autonómiát tulajdonított magának a valóságosnál. Túlbecsülte szerepét a közélet alakításában. Állandó támadásaival elősegítette ugyan a kisgazdapárti főispán Milassin Kornél pozíciójának aláásását, megbuktatása azonban nem ezeknek a támadásoknak, sokkal inkább az országos politikai helyzet alakulásának a következménye, a szalámitaktika egyik állomása volt. Az Igazság politikai hatalmat tulajdonított magának anélkül, hogy a lényegi politikai döntésekre befolyást gyakorolhatott volna. Az Egerre is vonatkozó politikai 30. Vizsgálatunk során a következő módszert alkalmaztuk: 1. A vizsgálat körébe bevontuk mindazon cikket, amely: hosszabb volt 0,33 hasábnál; a következő témák valamelyikéről szólt: koalíciós pártok, nemzetközi élet, nemzetgyűlés, nyilasok, reakciósok, rendőrség, ipar, mezőgazdaság, közellátás, közlekedés, kereskedelem, közbiztonság, kulturális események. 2. A vizsgált cikkek esetében a következő kérdésre kerestünk választ: Milyen negatív és pozitív értékeket kívánt közvetíteni a szerző, és mit értett rajtuk? 3. Az esetek előfordulási gyakorisága, ennek változásai alapján próbáltuk következtetéseinket levonni. 287