Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

pártfelfogásuk rendszerében feloldani. További probléma a szerzők íráskészségének különbözősége. Véleményüket nem mindig tudják adekvát módon formába önteni. Az országos sajtó megindulása A második világháborút követő évek papírhiánya, gazdasági, közlekedési, hírközlési nehézségei nem kedveztek a lapkiadásnak és terjesztésnek. Ennek ellenére - ismerve a sajtó fontosságát - igyekeztek minél gyorsabban megszervezni a lapok beindítását. A vizsgált időszak országos sajtójában az elsőként megjelenő újságok a koalíciót alkotó pártok orgánumai voltak: a kommunista Szabad Nép, a szociáldemokrata Népszava, a kisgazdapárti Kis Újság, a parasztpárti Szabad Szó és a polgári demokrata Világ. Ezt követték az újjászerveződő szakmai szervezetek szaklapjai, a Szakszervezeti Tanács mozgalmi és szervezeti folyóiratai: a Munka és a Szakszervezeti Közlöny. A politikai lapok mellett olvashatók voltak vicclapok is, amelyek különböző politikai alapállásból, de valamelyik párthoz, annak szellemiségéhez erősen kötődve, éles tollal és humorral figurázták ki a közélet apróbb-nagyobb történéseit. Közülük elsőként a kommunista Ludas Matyi, majd a demokratikus polgárság álláspontját tükröző Pesti Izé, ezután a munkáspártokkal élesen szembenálló Szabad Száj látott napvilágot. Hamarosan a standokra kerültek az elméleti és szervezeti folyóiratok: a Társadalmi Szemle, a Szocializmus, a Pártmunka és a Pártszervezet. Időközben megjelentek és helyi körben terjesztésre kerültek a koalíciós pártok megyei, fővárosi lapjai, esti újságai. A helyi lapok esetében a legtöbb városban az addig egységes - a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervezetének kiadásában megjelenő - lap oszlott több egymással rivalizáló lappá, a helyben adott párterőviszonyoknak megfelelően. 1945 végén az országos sajtóban megjelentek a kifejezetten rétegcélzattal kiadott lapok: a Szabad Föld, az MKP földműveseknek szóló hetilapja, és a tudományos ismeretterjesztés ma is fungáló orgánuma, az Élet és Tudomány. 1946 folyamán új lapokkal bővült a kínálat, ezek a koalíción kívüli erők lapjai. Közülük több kérészéletűnek bizonyult: Ellenzék, A Holnap. A Hazánk című ellenzéki lap viszont több évfolyamot is megélt. Kísérletek történtek régi nagynevű kiadványok felélesztésére is, de ezek számára ekkor már nem volt elég politikai levegő.

1 Az 1945-46-os korszak lapstruktúrájáról tehát megállapíthatjuk, hogy az általános papírhiány és a nyomdakapacitás elavult volta ellenére változatos képet mutat. Megtalálhatók a politikai lapok, a különböző rétegek, a makroszintű foglalkozási csoportok érdeklődésének megfelelő kiadványok egyaránt. Igaz a szállítási és közlekedési nehézségek miatt a terjesztés az egész időszak folyamán akadozik. 1945-46-ban Egerbe is rendszeresen késéssel érkezik meg az országos sajtó. A friss újsághoz jutás nemegyszer egyes személyek és barátaik utazásaihoz kapcsolódik. A helyi újságok ezért sokszor gyorsabban juttatták el az országos híreket is a lakossághoz, mint a központiak. A Heves megyei sajtó Heves megyében a Vörös Hadsereg bevonulását követő két évben 17 különböző kiadvány jelent meg. Ezek közül Egerben 8, Gyöngyösön 7, Hatvanban 1 és Adácson 1 periodika megindításával kísérleteztek. Volt közöttük olyan, amelyet inkább rendsze1. GYARMATI György - BOTOS János - ZINNER Tibor - KOROM Mihály 1988. 255-339. old. 276