Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Pető Ernő: Az egri sajtó újraindulása (1944. dec.–1946. dec.)

résen megjelenő, a legégetőbb hírigényt pótoló röplapnak lehet tekinteni (Egerben az Új Hírek). Akadt rendszertelenül megjelenő, a megyei közlöny szerepét betölteni kívánó kiadvány (Heves Vármegye Hivatalos Lapja), mindössze egy számot megélt lap (Egerben a Békesség, vagy Gyöngyösön a Vádirat című), több-kevesebb rendszerességgel hetilapként megjelenő újság (pl.: Egerben az Igazság, az Egri Barázda, vagy Gyöngyösön a Gyöngyösi Néplap, a Gyöngyös és Vidéke) és az irodalmi-társadalomtudományi folyóirat funkcióját célzó kiadvány (Egerben a Nemzedékek, Gyöngyösön a Fiatal Magyarok) egyaránt.

2 Figyelemre méltó, hogy a megyén belül a legerősebb pártok több orgánumot is működtettek, Egerben és Gyöngyösön is. Ez két okkal magyarázható: 1. Egyrészt szervezeti okkal: 1945-46-ban fokozatosan szilárdult meg a belső párthierarchia. A programra vonatkozó meghatározó elvi utasítások ugyan a központokból érkeztek, de a megyei szintű szervek még eseti, alulról történő választás útján rekrutálódtak. Fokozatosan alakult ki a megye és a két nagyobb város (Eger és Gyöngyös) pártszerveinek alárendeltségi viszonya. így történhetett, hogy például a Kisgazdapárt esetében (de más pártoknál is) az Egerben megjelenő Egri Barázda és a Gyöngyösön kiadott Gyöngyös és Vidéke című kisgazdapárt-lapok a személyes ismeretségeken és az eszeméi-szellemi rokonságon kívül hivatalos kapcsolatban csak alkalomszerűen álltak egymással. Más földrajzi régióban, de ugyanazt a feladatot töltötték be. Nem voltak függőségben egymástól. Mindketten, - csakúgy, mint valamennyi vidéki laptársuk - a párt sajtóosztályától kapták az elvi utasításokat, a pártvezetők gyakori budapesti utazásai során.

3 A kezdeti időkben a formálódó közélet közepette a lapok nagyobb súllyal figyeltek lakókörnyezetük problémáira, azt próbálták megjeleníteni, a későbbieknél nagyobb terjedelemben tudósítottak róla. A hatalmi harc erősödésével, a kisgazdáknak a döntéshozó fórumokról való erőszakos kiszorításával párhuzamosan helyi lapjaik is nagyobb teret szenteltek a „nagypolitikai" eseményeknek, hiszen szervezetük és a helyi vezetők személyes sorsa is ezek függvényévé vált. Az egy párthoz tartozó lapok uniformizálódtak. A megyében működő két kisgazdalap viszonya is ennek megfelelően alakult. 1947-ben már azt tapasztalhatjuk, hogy a Gyöngyös és Vidéke utóda, a Gyöngyösi Hírlap egyre többször vesz át anyagot az Egri Barázdától. 2. A másik ok infrastrukturális: Bizonytalanok voltak a közlekedési, szállítási, információszerzési és továbbítási lehetőségek. 1945-ben a legtöbb lap indulásának az évében még egy központból nem lehetett volna ellátni a megyét rendszeres híranyaggal, információval. Ezt az utak, vasutak rossz állapota, a személyek szabad közlekedésének akadályoztatása, a szállítási nehézségek mellett, a mindig visszaköszönő probléma, a papírhiány is akadályozta. A háború előttihez képest a nyomdai teljesítőképesség is visszaesett. Még a környező falvakkal való kapcsolattartás is gondot okozott. 1945 közepéig igen ritkán olvashatunk vidéki tudósításokat, azok is inkább a közeli falvakból származnak. 2. SZECSKÓ Károly 1970. 3. DIV. LUK. DOK. 67. 183.1. 277