Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

található, fél méteres vastagság mellett, az alatta levő föld is 15-18 cm vastagságban átégett. Az itt talált, a nagy égéstől deformálódott, másodlagosan átégett késő bronzkori edénytöredékek nagy tűz nyomát mutatják. A 2. tűzhely a telep legmélyebb objektuma, nagysága - 106 x 100x96 cm - is nagyobb a házakban lévő tűzhelyeknél. Házra utaló nyomok (megjegyzés), a házsortól való közel 20 méteres távolság és egy harmadik tűzhely (37x58 cm) megléte egy 5x5 méteres felületben felveti egy edényégető hely lehetőségét az I. szelvény területén. A házakon kívül a IV. és VI. szelvényben, a 3. ház paticsrétegénél 2 tűzhely maradványait tárták fel. Az egyik 35 és 105 cm közé esik, szabálytalan alakú, az itt lévő sziklák megmunkálásával alakították ki. Átmérője kb. 60 cm, leletanyaga nem volt. A másik tűzhely négyszögletes (átmérője: kb. 50 cm), néhány késő bronzkori cserép és tüzikutya került elő innen. Ezek a 3. és a 6. házon kívüli, de használati funkciójában a házhoz tartozó tűzhelyek lehettek. Házakon belüli tűzhelyek találhatóak a 2. és a 4. házban. A 2. házban az egyik négyszögletes, peremes tűzhely (kb. 40 x 60 cm), a másik egy 60 cm átmérőjű kör alakú mélyedés. Mellettük tűzikutyák voltak. A 4. házban található két tűzhely méretei hasonlóak: 80 x 65 cm, 45 x 60 cm. Mindkét helyen a ház megközelítőleg ÉD-i középvonalán és ettől D-re helyezkedtek el. Fűtési, főzési célokat szolgáltak. A tűzhelyekhez tartozik a sok tüzikutya, amit az említetteken kívül a 3. árokban, az 1. ház paticsrétege melletti gödörben, vagy a korabeli felszínen (20. kép, VII. tábla, 3. kép), az V. szelvényben a 4. és az 5. ház alján talált meg az ásató. Ezek gúla alakú, felső harmadukban átfúrt, egy példányon a felső részén -I- alakban bemélyített darabok. Funkciójuk vitatott, értékelik tűzikutyaként, háló, ill. szövőszéknehezékként, kultusztárgyként.

74 A felsőtárkányi darabok nagy része a tűzhellyel függ össze, az ételek melegen tartására stb. szolgált. Hasonlókat ismerünk az urnamezős kultúra területéről, a pilinyi és a lausitzi kultúra telepein is előfordulnak. A felső részén bemélyített darabot felfüggeszthették, ezt nehezékként használhatták készítői. A három teljesen (1., 2., 4. számú) és a három részlegesen (3., 5., 6. számú) feltárt lakóház közül az 1. számú (6-8. kép), a 2. számú (9-11. kép) és a 4. számú (13-15. kép) ház egykorú, hasonló szerkezetű, berendezésű.

75 Mindhárom hossznégyszög alakú, közel ÉD-i tájolású, a rövidfalak zárják le az északi és déli végeiket. Méretük is hasonló: 300/320-580/600 cm között mozog. Hosszoldaluk párhuzamos volt a település szegélyével, a sánctól 2-4 m-re helyezkedtek el, utcát alkottak. Az 1. ház É-i végétől 1 m-re épült a 2. ház, a 4. ettől 7 m-re található. Általános jelenség a korszakban, hogy a lakótelepnek a sánc melletti részét lakták, a belső területeken kisebb földművelés, állattenyésztés folyhatott, illetve veszély esetén ez a része a beözönlő lakosság befogadására szolgált.

76 Minden háznál a paticsréteg a rövid oldalak és a keleti hosszoldal irányát, ezáltal a ház nagyságát adta meg, a nyugati oldal meghatározatlan, a bejárat ismeretlen. A paticsréteg nem összefüggő, a padlózatot néhol a cserepek (1. ház), néhol a tűzhely szintje (2. ház) jelzi. Átégett rétegei több mint 5 cm vastagok a 2. háznál, az 1. háznál helyenként a 30 cm-t is elérik. A 2. háznál az át nem égett padló, a lesarazás nyomai is előkerültek. Cölöplyukat talált az ásató a keleti oldalfalak közepe táján. Méretei: 1. háznál: átm.: 40 cm, mélysége: 60 cm, a 2. háznál: átm.: 23 cm, mélysége 36 cm. (4. háznál hasonló méretű lehet, nem találtam adatot rá.) A 2. és a 4. házban 2-2 tűzhelyet, tűzikutyákat találunk. Az 1. házban a K-i 74. NAGY László 1979. 17-73.; KŐVÁRI Klára 1979. 10.; MARÁZ Borbála 1979. 131. 75. PÁRDUCZ Mihály közleményei (1963. 299., 1965. 231., 1970. 100-102.) és a dokumentáció alapján összeállított fejezet. 76. NOVÁKI Gyula 1979. 75-122. 26