Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Horváth László: Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.)

visszafordult - visszahúzta a honvágy, de a többi kilencz végképpen elhagyta hazáját. Tavasszal Kaiból és különösen Kompoltról még többen szándékoznak kivándorolni. "

38 Tehát 1902-ben a község legkevesebb 9 kivándorlót indított útnak. A magyar állam a mozgalom meggátlásának „technikai megoldását" találta meg, a hatóságok mindent elkövettek, hogy az útlevelek kiadását feltételekhez kössék, a hivatalos kivándorlást megnehezítsék. A külföldre szóló útlevelek kiállításánál a viszszaélések is egyre gyakoribbak. „Tapasztaltatott, hogy a községi és körjegyzők az útlevelek kiállítása körül teljesített munkájukért különféle czímen, mint kérvényszerkesztés, községi bizonyítvány kiállítás, sürgetés, utánjárás stb. eféle gyakran nagyobb összegre rúgó díjakat számítanak fel és szednek be az útlevelet kérelmezőktől. "

39 A kivándorlók is hamar kiokosodtak, s rájöttek, hogy „egy útlevéllel többen is kimehetnek. Mikor kiér Amerikába, vagy még az útról visszaküldi az útlevelét, hogy más is felhasználhassa"

40 - szól a kápolnaiak receptje, mely minden bizonnyal a szomszédos Kaiban is értő fülekre talált. 1903-ban az alispáni jelentés alapján legkevesebb 20 fő hagyta el Kált,

41

, vagyis a kivándorlás terjedőben volt. így meglepő, hogy az alispán ezt a mozgalmat „üdvös hatásúnak"

42 találja, hisz a megye egyes területeit (Recsk, Bodony, Sirok, Kápolna) már százas csoportokban hagyják el a munkaképes férfiak. Viszont csak az egri járásba 126 353 korona érkezett hivatalosan -, valós összeg jóval nagyobb lehetett -, ami az eddig statisztikailag kivándorolt 366 fő alapján átlag évi 345 koronát jelentett, s ez a gazdasági haszon az alispán szerint ellensúlyozta a vérveszteséget. Az eddig kivándoroltak - zömmel férfiak - kis vagyonka szerzésére szükséges pénz megkeresésére vállalkoztak, megszerezni az itthon való boldogulás anyagi előfeltételeit. Ám akik hazajöttek, visszavágytak; sőt nemcsak ők maguk keltek ismét útra, de elbúcsúztatták családjukat is. S a falvak népe nap-nap után eltünedezett. 1904-ben Kaiból ismét legalább 10 ember hajózott az Újvilágba.

43 S mivel a kivándorlás az év folyamán sem eredményezett gazdasági munkáshiányt, s a veszteség ellenértékéül az Amerikából hazaküldött pénz megérkezett, tovább folyt „ . . .az orvosság keresésének magyar módja, az úgynevezett ankettezés. Keresték a kivándorlás okait, de persze nem találták meg. Az egyik szaktanácskozás bölcsen ezt, a másik még bölcsebben amazt állítja a kivándorlás okának"** - írja keserűen a helyi sajtó. Az ezt követő három év -1905,1906,1907 - pedig Heves megyében és országosan is a kivándorlási mozgalom csúcsévei.

45 Pont erről az időszakról áll rendelkezésünkre a kivándorolt lakosok nyilvántartása teljes részletességgel, de az alispáni jelentések hangszínváltása is jelzi, hogy a kivándorlási láz idült betegséggé vált. „Pár év előtt hordás, cséplés idején jártam egy mátrai községben, hol kis gyermekek és asszonyok végezték a nehéz férfi munkát, ma már ott üres a határ, csak talán egy-egy görnyedt hátú embert vagy asszonyt találhatunk; mintha a düledező udvarház házőrzője lenne."

46 1905-ben már 41 útlevelet állítanak ki a káli lakosok részére. 3 nő-férjes asszonyok - s 15 kiskorú, gyerek is jelentkezik a kivándorolni szándékozók között - kik egy kivétellel (Wiener Jakab, asztalos) foglalkozásukat tekintve földműves napszámosok, 38. Hevesvármegyei Hírlap, 1903. febr. 8. 3. old. Rohamos kivándorlás 39. Hevesvármegyei Hírlap, 1902. júl. 18. 3. old. A külföldre szóló útlevelek kiállítása 40. Hevesvármegyei Hírlap, 1903. máj. 1.1. old. Vándoroljatok ki . . .! 41. Alispáni jelentés-1903. 20. 42. Alispáni jelentés-1903. 26. 43. Alispáni jelentés-1904. 19. 44. Hevesvármegyei Hírlap, 1904. jan. 27. 1. old. A kivándorlás 45. PUSKÁS Julianna 1974. 32. 46. Alispáni jelentés-1906. 26. 264