Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

D. Matuz Edit: A kyjaticei kultúra földvára Felsőtárkány–Várhegyen

anyaga egykorú, a kyjaticei kultúra klasszikus szakaszának leleteit képviseli, sok, az urnamezős kultúrával való kereskedelmi kapcsolatra utaló darabbal együtt. A kultúra életén belül természetesen a házak szintje korábbi, de ez az anyagban, ill. ennek a telepnek az alapján nem választható szét. A Ha A

2 periódus végére és a Ha B, periódusra (i. e. 10. század, 9. század eleje) datáljuk a településnek ezt a szakaszát. A terület egy részén - 3. árok, 6. árok, 13. árok, VI. szelvény, X. szelvény megfigyelhető a fekete réteg fölött elhelyezkedő vörösesbarna, néhol szürkésbarna kavicsos, köves, laza összetételű, kevés cserepet tartalmazó késő bronzkori, kora vaskori réteg. Ez az ásató meghatározása szerint (a humuszt is hozzászámítva) 70-85 cm vastag, a humuszt, illetve a felső 30-50 cm-t, a középkori anyagot is tartalmazó szintet nem számítva, kb. 30-50 cm vastagságú lehetett. Ez utóbbi rétegből, illetve ennek idején emelték a sáncot. A leletanyag kevés, az általános, továbbélő késő bronzkori típusok itt is megtalálhatóak (pl. behúzott, egyenes, kihajló peremű tálak töredékei, sok fazéktöredék, plasztikus tagolt bordadíszek, lapos fogófülek, árkolt nyakú, vállú urnatöredékek). Ez a réteg döntően az 5. és a 3. ház anyagát tartalmazta. Az 5. ház anyaga hasonló a 2. házéhoz. Elég sok benne a síkozott, turbántekercses peremtöredék, a ferdén bevagdalt peremű töredék. Itt találtak egy kúpos tálat is (V. tábla, 3. kép). Új motívum a lesimított bütyökdísz, a keskeny turbántekercses peremű töredék és az X alakú motívummal díszített perem. Innen került elő a bepecsételt díszű töredék. A 3. ház anyaga különbözik csak döntően az eddigiektől. Megjelennek a csücsök vonalát követő síkozott peremű tálak töredékei, a gávai kultúrára jellemző, felcsúcsosodott síkozott bütyökdísz, a lausitzi kultúra jellemző motívuma, a széles lesimítással keretezett pontdísszel készített darabok és több olyan töredék, amit a ferdén bevagdalt perem alatt ferdén bevagdalt borda díszít. Datálásánál meghatározó, hogy innen kerül elő egy perem fölé magasodó kétfülű csésze, amit a Ha B

23 folyamán használtak, preszkíta sírok jellemző darabja. Nincs a ház anyagában turbántekercses és csücskös peremű táltöredék, a síkozott perem is kisszámú. A3, házhoz tartozó fontosabb típusok a bevagdalt perem kivételével - nincsenek meg a többi feltárt felületben. Mivel az 5. ház vágta a 2. házat, statigráfiailag mindenképpen későbbi, a fekete rétegben volt, tehát feltételezhetjük, hogy az 1., 2., 4. ház után, de kevéssel a 3. ház előtt épülhetett. A barna késő bronzkori réteg - döntően a 3. ház anyagát - a Ha B

3 periódusra (az i. e. 8. századra) tehát már a kora vaskorra datálhatjuk. A 6. ház feltáratlan, leletanyaga nem volt, helyzeténél fogva egykorú lehetett az 5. házzal. A humuszréteghez számítható 0-30/40 cm rétegből került elő Árpád-kori kerámia. A meszes középkori padlózat 30-50 cm mélyen jelentkezett a 3. árokban és a VI. szelvényben, 35-55, 60 cm mélyen a IV. és a VII. szelvényben, ez utóbbiak összefüggő felületet képeztek. 4. Telepjelenségek: gödrök, tűzhelyek, házak Az I. és a VI. szelvényben, az 5., 6., 13. árokban találhatók gödrök. Pontos méreteiket nem ismerjük, anyaguk - a 6. árok és a VI. szelvény neolitikus gödrét kivéve - nincs különtartva. Tisztán késő bronzkori anyagot tartalmazott az 5. árok és a 13. árok gödre, a bronzkori mellett egy-egy neolitikus töredéket az I. szelvény gödre. Felső részéből bronzkori, lejjebb neolitikus anyag került elő a 6. árok és a VI. szelvény (hozzá kapcsolódik a 11. árok) gödréből. A 6. árok gödrénél 80 cm-ig csak bronzkori, ettől kezdve neolitikus leletek kerültek elő 190 cm-ig. A VI. szelvény gödréből 120 cm-ig késő bronzkori, onnan 185 cm-ig neolitikus leletek jöttek a felszínre. Tűzhelyeket, illetve tűzhelyre utaló hamus foltokat találunk az I. szelvényben. Az 1. tűzhely 120 cm mélyen helyezkedik el. A 2. tűzhely szokatlanul mélyen - 278 cm 25