Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Horváth László: Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.)
Horváth László AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBA IRÁNYULÓ KIVÁNDORLÁS KÁL KÖZSÉGBŐL AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ELŐTT (Heves megyei kivándorlás I.) Az utóbbi évtizedben a Kárpát-medencéből való századelej i kivándorlás a történelmi, gazdaságörténeti, néprajzi kutatások homlokterébe került. Országos adatokat és tendenciákat vizsgálva Rácz István, majd Puskás Julianna 1 végzett példaértékű kutatásokat. Azonban az egész régiót felölelő vizsgálatok és publikációk mellett, még mindig meglepően kevés az egy-egy megyére, vidékre, tájegységre vagy településre vonatkozó vizsgálat. A Heves megyei kutatást tovább nehezíti a levéltári anyag foghíjassága, hisz „amíg ugyanis - többek között - Vas és Zemplén megye valósággal ontotta a kivándorlási anyagot, más megyék - Veszprém, Sopron, Zala, HEVES - ilyen jellegű forrásanyaga teljesen elpusztult." 2 További nehézséget okoz, hogy napjainkra az első világháború előtti kivándorlás vonatkozásában az élőforrások vallomásainak gyűjtése megnehezült, sőt ez a fajta forrás elapad és nem is pótolható. Ezen források hiánya rányomta a bélyegét a korábbi Heves megyei vizsgálatokra is. A kivándorlás első megyei összefoglalását Nagy József készítette el, az alispáni jelentések felhasználásával. Ezt követte Farkas Gábor bodonyi tanulmánygyűjteménye 4 , melyben a levéltári források mellett helyet kaptak a község emlékezetében fellelhető adatok is. A hiányzó élőforrások felkutatására tett kísérletet Cs. Schwalm Edit 5 , majd Bakó Ferenc^, aki a kérdés más aspektusát vizsgálva is, erősen támaszkodott a Heves megyei jelenségekre. Jelen tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy egyetlen falu - Kál nagyközség esetében vázoljam az itt jelentkező kivándorlás valós okait, méretét, lefolyását. A Mátra lábánál, a Tárna folyó mellett elhelyezkedő község, sík vidéken, közép kötött homoktalajon valósággal a XVIII. században kelt új életre, s még a múlt század közepén is teljesen szabályos, telepített szalagtelkes település képét mutatta. A középkorban jelentős település a török hódoltság korszakában teljesen elnéptelenedett, sőt még 1729-ben is mint néptelen pusztát emlegetik. 7 A debrői uradalom - melynek része Kál község is - 1741-ben került Grassalkovich I. Antal tulajdonába, aki a káli pusztát 1748-tól próbálja telkesjobbágyokkal benépesíteni. A Grassalkovich család - apa, fiú, unoka - pontosan 100 évig volt az uradalom birtokosa, de bérlőként 1777. január 1-től az 1824. év végéig az Orczy család kezelte. 8 Az 1771. évi úrbérrendezés során a falut 1. RÁCZ István 1980; PUSKÁS Julianna 1902. 2. RÁCZ István 1980. 14. 3. NAGY József 1956. 34-39. 4. FARKAS Gábor 1969. 98-105. 5. Cs. SCHWALM Edit 1986. 6. BAKÓ Ferenc 1988. 7. SOÓS Imre 1975. 297. 8. DIV. LUK. TA. 45181. 257
