Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Horváth László: Az Egyesült Államokba irányuló kivándorlás Kál községből az első világháború előtt (Heves megyei kivándorlás I.)

második osztályúnak minősítették, s így 28 kishold szántót és 12 kaszás rétet mértek ki minden egész telek számára.

9 A magtalanul elhalt Grassalkovich III. Antal örökösei adták el végül az uradalmat az akkori bérlőnek, gr. Károlyi Györgynek, most már öröktulajdonul.

10 így került a község a Károlyi-féle Debrő-Parádi Hitbizományi uradalom kebelébe, mely állapot korszakunk egészén fennállt, s jelentősen meghatározta a község - és lakosainak - további sorsát. Ezen uradalom Heves vármegye egyik legnagyobb, s legjelentősebb birtokteste, melyet 1890-től gróf Károlyi Mihály igazgat, s teszi a megye egyik mintagazdaságává, s gazdálkodási rendszerét elsőrangúvá.

11 A község földje bizonyos részeken igen gyenge. „A káli határ osztályzati lajstromán" (1843)

12 feltűnően sok a „szikes fenek" a „szikes vízálló fenek", „vízállásos szikes fenek" valamint a „homok buczka" bejegyzés, sőt a káli határban fut keresztül a Csörszárok is. Mégis a lakosok 1846-ban

13 „a Deberei uradalomhoz tartozó Kál helységben . . . határbeli legelőnek, szántóföldé alakítása ..." tárgyában igényelnek helyszíni szemlét. Az 1871-ben elkészült hatvan-miskolci vasút változást idézett elő nemcsak a község életében, de szerkezetében is, hisz a szabályos, telepített utcás-soros magot, melynek közepén a templom állt, újabb teleppel egészítette ki, ami a vasút vonzására északra terjeszkedett, s valósággal kertváros jellegű.

14 Az 1882-ben megépült Kisterenye-Kisújszállás közötti vasút szintén Kálón futott keresztül.

15 Ez utóbbi vasút leginkább arra volt hivatott, hogy a Károlyi-féle hitbizomány 38 000 kh-ját a modern technika eszközével is összekösse. /. Kál birtokviszonyai kh-ban az 1895. évben, művelési áganként Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő em

„ Összesen termo Összterület

16 5821 96 1098 42 1648 148 430 9283 Művelési ágak %-ban 62,7% 1,03% 11,83% 0,45% 17,75% 1,6% 4,63% 100% Ebből Károlyi hitbizomány

17 kh-ban 1699 5 604 795 10 153 3266 Károlyi birtok az összterület %-ában 29,2% 5,2% 54,8% 48,2% 6,8% 35,6% 35,2% 9. SOÓS Imre 1975. 300. 10. DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál III. 319. 11. BOROVSZKY Samu 1909. 243. 12. DIV. LUK. TA. 291-81. SOÓS Imre. Kál község 13. DIV. LUK. TA. 293-81. SOÓS Imre 14. DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál III. 319. 15. DIV. ENA. 1043-69. Szabari Kálmán: Kál község története 33. - Az általam későbbiekben még több ízben hivatkozott visszaemlékezést Szabari K. (Kál, 1988. III. 13.) feltehetőleg 1959-ben vetette papírra, 41 oldal terjedelemben. Noha a szerző csak két hónapot töltött az iskola padjai között, munkája élményszerű, a századforduló körüli Kálra vonatkozóan egyedülálló. 16. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. 286. 17. A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdaczimtár 191.