Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

a székház. A jóslatuk eme része tökéletesen bevált, a lényegre vonatkozóan azonban sajnos nem, vagyis a legényegylet nem működött és nem ünnepelhetett. XI. 1990. Az Újrakezdés éve Mikor az egylet történetének kutatását elkezdtem, megvallom őszintén magam sem hittem abban, hogy újjáéledhet még valaha a társaság. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor erre régi székházukban, - ma Megyei Művelődési Központ - 1990. július 17-én sor kerülhetett. Előzménye az volt, hogy egy régi tag, TÓTH Sándor a tavaszi képviselőválasztásokon az egyik jelölőgyűlésen felszólalt az egyleti székház ügyében. CZAKÓ István érseki irodaigazgató úr pedig lelkes szervezője lett az első találkozónak, melyre a régi tagok közül igen nagy számban jöttek el, mintegy hatvanan. ők örömmel üdvözölték a meghívott HETÉNYI Adorján címzetes kanonok urat, aki szeretettel emlékezett vissza életének azon szakaszára, amikor az egri legények praesese volt. Ezután a megjelentek elhatározták, hogy egyesületüket újjászervezik és havonta, rendszeresen fognak találkozni. Először azonban SEREGÉLY István érsek támogatását kérték, aki szívesen tett eleget fővédnöki tisztének. Nem csak Egerben éledt újjá a mozgalom, hanem az ország más tájain is. Szükségessé vált az országos központ felállítása. Ez megtörtént Budapesten a III. kerület Lékai bíboros tér 10. szám alatti házban. A kölni világközpont is segíteni akart, ezért megbízást adott arra, hogy fogják egységbe a magyarországi egyleteket. Erre 1990. november 3-án került sor a budapesti JÓZSEF Attila Gimnáziumban. A találkozón a nyolc családközösséget számláló Magyar Kolping Szövetség tisztségviselőit egy 26 fős küldöttgyűlés jelölte ki, a világi elnök KÖRINEK László a Belügyminisztérium helyettes államtitkára, az egyházi vezető BOLBERICZ Pál apát, a Hittudományi Egyetem tanára lett. Magyarország most már teljes joggal veheti fel a kapcsolatot Kölnnel és a világ 32 országában működő egyesületekkel, melyeknek 380 000 tagja van. Ez a nagy létszám annak köszönhető, hogy a kor kívánalmainak megfelelően alakították ki a társaság munkarendjét, munkastílusát, természetesen a KOLPING által létrehozott alapokon. Programjaik elsősorban a felnőttekhez szólnak, de vannak több generáció összefogására alkalmasak is, pl.: nyelvtanulás, gondoskodás betegekről, öregekről, közös zarándoklatok tétele, kirándulás, szakmai átképzés munkanélküliek részére, gyermekek üdültetése, önsegélyező vállalkozások létrehozása. A sokéves kényszerszünet után a munka az egri egyletben is megindult, remélhetőleg célkitűzésük sok régi, valamint új, fiatal tagot fog vonzani a KOLPING családba. Kívánom, hogy így legyen: „Isten áldja a tisztes ipart!" IRODALOM CSEH János 1861. Az egri Kath. Legényegylet ismertetése. Eger CSEH János 1862. Az egri Kath Legényegylet működése. Eger CSIZMADIA Andor 1975. Magyar állam- és jogtörténet. Budapest. GERGELY Jenő 1985. A katolikus egyház Magyarországon 1944-1971. Budapest. MINDSZENTY József 1989. Emlékirataim. Budapest. 254