Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

Három évvel később, 1941 júniusában a K-i front megnyitásakor jelentkezett az első létszámcsökkenés. Jegyzőkönyvükből 1941. december 5-én kapunk hírt először arról, hogy háború van, és a tagok közül is harcolnak a fronton. Ettől az időponttól rendszeressé váltak a katonák tiszteletére rendezett kultúrdélutánok. A frontokon harcolóknak, itthon maradt családtagjaiknak, valamint az 1942. április 30-án az egylet alsó helyiségeibe beszállásolt 60 katona részére gyűjtést szerveztek.

47 Ilyen volt pl. a füstest, ahol cigaretta adományt kértek a hadbavonultak számára. Ezeknek az esteknek a lebonyolításában nagy részt vállaltak a lányok és az asszonyok, akik a háborúba ment férfiak helyett most előtérbe kerültek. GRÓNAY Margit a leányegylet után most a nőegyletét - mintegy 100 főt - is idehozta a székházba, és így általános örömre és megelégedésre teljessé vált a KOLPING család.

48 A mesteregylet, asszonyegylet, leányegylet és a cserkészet együttléte nagyon rövid ideig tarthatott csak. Székházukat 1942. augusztus 31-én el kellett hagyniuk, mert ott hadikórházat rendeztek be.

49 Szétvált a nagycsalád, a város különböző helyein várták a visszaköltözés napját. A lányok először az Álmagyar utca 16. szám, majd a Dobó út 9. szám alatti Egri Kereskedők Egyesületének épületébe kerültek.

50 A cserkészek a Lyceumban nyertek elhelyezést a legények pedig az érseki palota régi szárnyába költöztek, ahol régebben a Katolikus Kör helyiségei voltak. Bár különböző helyeken volt terem biztosítva számukra, továbbra is együtt folyt a munka. Fő feladatuknak tekintették az Egerben ápolt, sebesült katonák szórakoztatását és számukra, valamint a fronton harcolóknak a gyűjtést. Sajnos az egyletnek 1942. december 23-án már 8 hősi halottja és 216 frontharcos katonája volt.

51 A háború szülte gondok megoldása mellett más programjaik is voltak. Működött a budapesti központ, és az általa kiadott tervnek megfelelően megkezdték az 1943/44-es munkaévet. Az év jelszava: Családért - hazáért - egyházért. Ennek keretében Egerben is előadássorozatot indítottak, ahol a fiúk - többek között - megtudhatták hogyan készüljenek fel a házasságra, hogy válasszanak menyasszonyt.

52 Táncos estjeiket azonban CZAPIK Gyula érsek a nehéz időkre való tekintettel betiltotta.

53 Ezt a szigort, bár háború dúlt, a fiatalok nehezen tudták elfogadni. így amikor 1944. április 28-án ki kellett a legényeknek költözniük az érseki palotából, ők a Keraktosz helyiségeibe mentek, ahol nem volt érvényben a tilalom. Nemsokára azonban visszaköltözhettek a palotába, de táncolni visszajártak a Keraktoszba.

54 A tánc körüli bonyodalmak odáig vezettek el, hogy néhányan elhagyták az egyesületet és egy újat alakítottak, s megpróbálták a legényegyleti tagokat megnyerni maguknak. Nem sok sikerrel jártak. „Az egyesület .. . nem tekinthette fő programjának a táncot

55 - írták jegyzőkönyvükbe a ki nem vált tagok. Zavartalanul folytatták meglepően gazdag programjuk megvalósítását, irodalmi pályázaton, szónoki tanfolyamon, házi sportversenyen, elsősegélynyújtó tanfolyamon, festménykiállításon szerepeltek. A nagycsalád is újra egy fedél alatt lehetett, igaz nem a régi székházukban. Nagy László Knézich Károly úti lakóházát 1944. június 26-án kiadta az akkor 70 tagot szám47. Eger, 1942. április 29. 48. Eger, 1942. április 20. 49. Eger, 1942. augusztus 31. 50. Eger, 1942. november 21. 51. Eger, 1942. december 23. 52. Egri Egyházmegyei Közlöny 1943. 11. sz. 53. Eger, 1943. december 22. 54. Jegyzőkönyv 1944. április 28. 55. Jegyzőkönyv 1944. június 26. 249