Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

láló egyletnek.

56 A ház hat helyiségből állt, ebből egy szoba a mestereknek, két szoba a leányoknak, egy szoba a mestereknek és legényeknek jutott. Volt még egy közös nagytermük és egy kis irodai szobájuk. Ez az együttlétük is rövidre sikerült. 1944. október 11-én a háború miatt gyűléseiket felfüggesztették.

57 Az egylet szünetelt, de a háború, s vele az események tovább folytatódtak. A szovjet csapatok magyarországi előretörése azt a félelmet keltette sok emberben, hogy vallásának gyakorlása, és a vallásos egyesületek további háború utáni működése veszélybe fog kerülni. Őket akarta megnyugtatni 1944 decemberében az Ideiglenes Nemzeti Kormány programja, amely leszögezte, hogy „biztosítani kell a teljes vallásszabadságot".

58 Azt, hogy ezt mennyire sikerült megvalósítani, tanúsítja az egylet további sorsa, története, amely már a politikai csatározásoknak teljesen kiszolgáltatva próbálta fenntartani önmagát. VIII. Az egyesületek helyzete 1945-ben A városba bevonultak a szovjet csapatok és a legényegyleti székházba is beszállásolták magukat. Az élet lassan, de mégis kezdett normalizálódni, melynek egyik első jele az volt, hogy 1945. január 2-án megnyíltak az üzletek és a műhelyek.

59 Mindenütt gyorsan megkezdődtek a helyreállítási munkálatok. Nagy erőkkel szervezték a régi és az új egyesületeket, és a katolikus társadalmi és hitbuzgalmi egyletek fokozott politikai és közéleti jelentőségre tettek szert.

60 A kormány 1945. február 9-én elkészítette a fasiszta és egyéb feloszlatásra kerülő társaságok listáját. Ezen már szerepelt a Katolikus Egyházközösségi Munkásosztályok is.

61 A katolikus legényegyleteket ekkor még közvetlen veszély nem fenyegette. Országosan az Actio Catholica égisze alatt kezdték meg karitatív jellegű munkájukat.

62 Az egriek ekkor nem kapcsolódtak be ebbe a munkába. A hitbuzgalmi egyesületek közül leggyorsabban a jezsuiták által vezetett Mária Kongregációk álltak talpra. Az Actio Catholica Országos Elnöksége 1945 június elején lépett a nyilvánosság elé. Először a lelkészkedő papságot hívta fel a hitélet elmélyítésére. Figyelmeztették a papokat, hogy tartsák távol magukat a politikától, és kerüljék el az összetűzéseket.

63 Mégis, Egerben már 1945 decemberében CZAPIK érseknek a vallásos egyesületek működésének akadályozása miatt a Heves megyei rendőrkapitányt kellett megkeresnie. A kapitány ígéretet tett arra, hogy a „fennálló törvények és rendeletek értelmében minden felekezet vallása tanainak tanítása érdekében szabadon fejtheti ki tevékenységét" és utasította beosztottjait, „hogy a vallásos egyesületek működésébe ne avatkozzanak be" .

M Ilyen előzmények után próbálta meg az újrakezdést az egri katolikus iparosok kis közössége. 56. Jegyzőkönyv 1944. június 26. 57. Jegyzőkönyv 1944. október 11. 58. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés naplója. Budapest. 1946. 23. oldal 59. Igazság 1945. január 2. 60. GERGELY Jenő 1985. 27. 61. Magyar Közlöny 1945. március 17. 62. Magyar Kurír 1945. május 21. 63. Magyar Kurír 1945. június 4. 64. Egri Barázda 1945. december 15. 250