Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.
szerte. Harcuk célja az volt, hogy védelmükre jelenjen meg új ipartörvény, legyen kötelező a szakoktatás, mert országosan 60%-kaI csökkent az iparostanulók állománya, s ezzel párhuzamosan nőtt a szakképzetlenek száma. Ennek pedig az a magyarázata, hogy a kézműipar süllyedése miatt sok szülő nem adta gyermekét iparostanulónak a bizonytalan jövő miatt. Akik mégis mesterséget tanultak, a tanulóévek után Bécsbe, vagy Grazba mentek. Külföldön ugyanis jó kereseti lehetőség kínálkozott számukra. 27 A honi iparosokhoz hasonlóan az egriek küzdelme is kétirányú volt: egyfelől az iparostanulók iskoláztatásának szükségességét hirdették, másfelől pedig egy testülethez akartak tartozni, hogy iparos pályára lépve reményük legyen megélhetésük biztosítására. 28 A tanonciskola mellett a legényegyletben látták ezt a köteléket. Ugyanakkor változtatásokat is akartak, hogy a törvény biztosította adókedvezmények lehetőségét kihasználva bizonyos iparágakat felvirágoztassanak a városban. Az országos elégedetlenség végül az iparosok győzelmével ért véget. Az 1884-es ipartörvény már szakképesítést kért az iparengedélyhez. Következő nagy eseménynek számított az, hogy megnyílt a központi legényegyleti székház 1885. április 26-án Budapesten a Rottenbiller út 20-22. szám alatt. A központnak nagy szerepe volt abban, hogy az eddig egymástól elszigetelten tevékenykedő egyesületeket összefogja, munkájukat figyelemmel kísérje, irányítsa, segítse azt, és bekapcsolhassa a nemzetközi legényegyleti mozgalomba. 29 Ezek az eredmények azt jelentették, hogy az egri legényegylet 1869—1914-ig terjedő sikerek és válságok között hullámzó történetében újabb lendület következett be. Ezt a lendületet tovább erősítette az 1906-ban feléledt hazafias iparpártolás mozgalma. A mozgalom a Magyar Katholikus Egyesületek Országos Szövetségét arra ösztönözte, hogy programot bocsásson ki ennek a mozgalomnak támogatására. A programban a szövetség kifejtette a kisipar fontosságát. Elmondta, hogy a legényegyletnek a fejlesztése nagyon fontos. Szükséges, hogy tagjaikat „szakszerű ipari ismeretekre oktassák, főképp szaktanítások keretében. 30 Rövid ideig tarthatott a lelkesedés, mert újabb hullámvölgyet okozott a szociáldemokraták szervezkedése az 1908-as kereskedelmi miniszteri rendelet, amelyben megtiltották a tanoncoknak munkásegyletekbe való felvételét és gyűléseiken a részvételt. Többen ezért az egri legényegylettől is távol tartották magukat, pedig az 50 éves fennállási jubileumra 1910-ben az adományokból a földszintes épületre emeletet építettek. Október második vasárnapján került sor az ünnepélyes megnyitóra. SZMRECSÁNYI Lajos püspök szentelte fel az új helyiségeket és az itt elhelyezést nyert Keresztény Szociális Egylet új vándorzászlaját. 31 Az emeleten volt a legényegylet három szobája és egy terem a nagyobb összejövetelek számára. A földszinten tanoncotthont alakítottak ki 25 ággyal és konyhával, amely „AZ EGRI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET TANONCZ-INTERNÁTUSA" elnevezést kapta. A tanoncoknak élelmet, szállást, fürdési lehetőséget biztosítottak és egy bizottmány értekezett a mesterükkel szakmai előmenetelükről. Ennek ellenére igen kevesen jelentkeztek bentlakónak. 32 A társaságnak ebben az időszakban még egy alapszabály-módosítást kellett végrehajtania. Az egyesületek fokozott ellenőrzésére törekvő Belügyminisztérium bekérte 27. Eger, 1883. április 19. 28. Eger, 1881. május 19. 29. RUSCHEK Antal 1887. 304. 30. Egri Egyházmegyei Közlöny 1906. május 16. 31. Eger, 1910. október 12. és Egri Egyházmegyei Közlöny 1910. szeptember 1. 32. Eger, 1910. július 16. 244
