Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

az alapszabályokat, köztük a katolikus legényegyletekét. A 2197/1911. számú egyházhatósági rendelet szerint az alapszabályt először az egyházmegyei hivatalba kellett beterjeszteni, ahonnan továbbították a Belügyminisztériumhoz. A minisztérium az egriek alapszabályában kifogásolta, hogy a fővédnök az egri főpásztor. Azt a módosítást kérték, hogyha „elfogadja" - ez legyen a szövegben.

33 A módosítás megtörtént. Kedvező fordulat azonban továbbra sem következett be. Az elnök ezért 1913-ban azt ajánlotta, hogy Katolikus Körré bővüljön az egylet, s így nem csak iparosok csatlakozhatnának hozzájuk, s így megnőhetne a létszám. Ezt a javaslatot elutasították. Úgy látszott, semmi sem mentheti meg a társulatot, sokan elpártoltak tőlük, s a demokraták gyűléseit támogatták. A bomlás jelei mindenütt megmutatkoztak. A jegyzőkönyvük külleme megromlott, könyvek tűntek el a könyvtárból, a házmester nem látta el a feladatát, ezért felmondtak neki. Feloszlott az énekkar, a zenekar és alig néhányan maradtak meg tagnak. A háború kitörésével 1914. július 31-én beszüntették tevékenységüket, jegyzőkönyvükbe ekkor került be az utolsó bejegyzés.

34 VII. A háború utáni újrakezdés és fellendülés (1918-1944) A nagy világégés után a harcok befejeztével az öldöklő háború feledése és a megtisztulási vágy sok embert vallásos érzésének elmélyítésére késztetett. Megnőtt az érdeklődés a vallásos egyesületek iránt is. Az egri egylet 1918. november 17-én tartotta újjáalakuló gyűlését, ahol a régi tagok mellett sok új jelentkező nyilatkozott belépési szándékáról. Javaslat hangzott el arról, hogy Egri Ifjúsági Kör legyen a nevük. Az elnök azonban a régi hagyományokra való tekintettel kérte, ne változtathassanak rajta. Az egyleti életet azonban meg lehet, sőt meg kell újítani. Ennek az elhatározásnak a szellemében indult a munka. A pártolók számát növelni akarták, de nők jelentkezését továbbra sem fogadták el. Az 1919-es események megzavarták az újraindulás első időszakát, mivel 1919. március 26-án a proletárdiktatúra feloszlatta a csoportot, és helyiségeikben a szociáldemokraták nyertek elhelyezést. Átmeneti volt azonban ittlétük, mert augusztus 3-án ismét székházukban lehettek a legényegyletisták. Az anyagi és erkölcsi veszteségek értékelésével folytatódott a megkezdett egyesületi élet. A 15 008/1920. BM. VII. számú rendelet alapján három tagjuknak a kommün alatti magatartását kellett megvizsgálniuk és igazolniuk. Mindhármukat sikerült tisztázni.

35 VITÉZ SUBIK Károly elnök irányításával a feladatok tényleges teljesítése megindult. SUBIK több, mint két évtizedes elnöksége az egylet második virágzásának időszakával azonos. TÓTH István lemondását követő évek zűrzavarai után az volt a határozott szándék, hogy vissza kell térni a kolpingi idők eszméihez. Ennek megismerése érdekében előadásokat szerveztek KOLPING életéről, tanításairól. A rend visszaállítása kedvéért a közös lelkigyakorlatok rendszeressé tételét is felvetették. A tanoncok kis közössége munkálkodott 1922-től a székházban. Ők a 212. számú BORNEMISSZA Gergely nevét viselő cserkészcsapat tagjai voltak, akik a földszinten kaptak csapatotthont. A legényegylet taglétszáma fokozatosan emelkedni kezdett, olyanynyira, hogy a ház bővítésének gondolata is felmerült 1925-ben. Országszerte is nagy 33. Egri Egyházmegyei Közlöny 1911. szeptember 11. 34. HML. Egri Katholikus Legényegylet iratai 1860-1923. X-203. 1. r. sz. 1914. július 31. jkv. 35. Jegyzőkönyv 1920. május 15. 245