Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

sítani, hogy előadásokat, tanfolyamokat szerveznek és kulturált szórakozási lehetőséget biztosítanak tagjaiknak. A szabályzat kitért a vezetés és a tagság jogaira, kötelességeire. Ezekben TÓTH István titkársága idején nem történt változás. Később azonban módosítani kellett, hol az egyleti tagok elhatározásából, hol külső kényszer hatására. 6. Az egylet szervezeti felosztása Az egyesület az elöljáróságból és tagokból állt. Az elöljáróság két részre oszlott: igazgatóságra és védnökségre. Az igazgatóság végezte a társaság közvetlen vezetését. Tagjai az elnök, alelnök, tanárok, titkár, pénztáros, dékán és a rendezők. Az érsek, mint fővédnök kinevezte a pap elnököt. Egyházi személy, pap volt az alelnök is, akit az elnök választott maga mellé. Egyházi és világi tanárok tanítottak ingyenesen, közismereti és szakmai tantárgyakat. A világi titkárt és a pénztárost a tagok közül az igazgatóság választotta meg. A tagok csak a dékán és a rendezők személyét választották maguk közül, de az elnöknek a döntést joga volt felülbírálni, megváltoztatni. A védnökség egyházi és világi ún. jótevő és polgári védnökökből állt. ők nem szólhattak bele az egylet életébe, csak anyagi és erkölcsi támogatásukkal segíthették azt. Jótevő védnök az lehetett, aki évenként adományt fizetett be a pénztárba. Az erkölcsi támaszt a polgári védnökök nyújtották, akik mesteremberek voltak, őket az igazgatóság választotta erre a címre. Az igazgatóság és a védnökség egy fontos dologban mégis dönthetett közösen, nevezetesen az egylet feloszlatásáról és javairól. Más kérdésben azonban nem. 7. Tagfelvétel Tag lehetett minden nőtlen iparossegéd, valláskülönbség nélkül, aki legalább 18 éves és feddhetetlen előéletű volt, és felvételi szándékát a titkárnál vagy a dékánnál bejelentette, s bizonyos összeget befizetett a pénztárba. Ezután felkerült a jelöltek táblájára, s ha négy hétig senki nem ellenezte azt, megtörténhetett a belépés. A felvételt minden hónap első vasárnapján a titkár végezte, s ekkor fizették be a tagok is a havi tagdíjat a dékánnak. Ha valaki 6 hónapig nem fizetett, akkor automatikusan törölték az egyesületi tagok sorából. Annak is ki kellett lépnie a legényegyletből, aki megnősült, vagy remekes mester lett. Ez utóbbi esetben beléphetett a mesteregyletbe. Az, aki más városba költözött, az egylet pecsétjével ellátott könyvecskét kapott, amit hitelesített az elnökség és ajánlással látott el. Ennek segítségével abban a városban, ahová költözött, azonnal legényegyleti tag lehetett. 8. A tagság összetétel Az iparosok egyesületében foglalkozásra nézve a legtöbben az asztalosok, a szabók és a cipészek közül kerültek ki, de rikán előforduló szakmák képviselői is megfordultak közöttük pl. orgonakészítő, üvegvésnök vagy könyvkötő. Az egylet katolikus jellegéből adódóan a tagok döntő többsége e vallás követője volt, azonban a társaság nem zárkózott el helvét, ágostai és görög katolikus vallásúak felvételétől sem. Végül nemzetiségi megoszlás tekintetében a megalakuláskor tisztán magyar összetétel már 1862-ben megváltozott, ugyanis néhány vándorló lengyel, morva, cseh, alsó-ausztriai és karinthiai legény is az egri legényegylet tagja lehetett.

19 19. TÓTH István 1890. 182. 241