Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)
Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.
Ennek ellenére SZABÓKY Adolf a legényegyletek első számú országos embere nem vehetett részt az ünnepségen, mivel a helytartóságtól figyelmeztetést kapott, hogy ne jöjjön Egerbe. Feltehetően attól féltek, hogy politikai tüntetésre kerül sor, mert az októberi diplomát már kilátásba helyezték, s kerülni akartak mindenfajta összetűzést. Kisebb tüntetés mégis volt MINDSZENTY Gedeon egri papköltő versén, de nagyobb megmozdulás nem történt. 4. Az egylet székháza Az ünnepnap után a hétköznapi egyleti élet menetéhez a Német utcai bérelt helyiség helyett önálló székházra volt szükség. A megoldásban az érsek segített, aki 4 000 forintot ajánlott fel házvételre. Ez az összeg azonban nem volt elegendő, így az érsek cserét kínált a főkáptalannak. A főkáptalan ugyanis az érsekség birtokához tartozó FAY-féle házat vette meg árverés útján, de BÁRTAKOVICS érsek a ház vételára helyett egy csereépületet kért. A főpásztor a főkáptalan birtokában levő „Az aranyszolgához" címzett vendéglőt kérte, mert a városnak ezen a részén lakott a legtöbb iparos. A csere létrejött és a katolikus legényegylet 1861. október elsején ideköltözhetett. 15 A ház a Törökmecset tér 662. számú földszintes épülete volt, szemben az irgalmasok templomával és zárdájával. Az épületen a homlokzat ablakai fölött kék tábla hirdette, nagy fekete betűkkel, hogy ez a „KATH. LEGÉNY-EGYLET" háza. A kaputól balra L alakú épület állt vastag falakkal, amelyek az elődök szerint - „még két emeletet is megbírnának". 16 Az L alakú ház hosszabb szárnya az "tcai fronton helyezkedett el, s ebben a részben négy szobát alakítottak ki. A rövidebb szárnyban volt egy konyha, egy szoba pincelejárattal, valamint egy lóistálló padlásfeljárattal együtt. A tetőzet fazsindelyes megoldással készült. A kaputól jobbra még egy szoba nyílt az udvarra, melyet legényegyleti szállóvá akartak átalakítani. Erre később, 1862-ben kerülhetett sor. A kiadásokat LENGYEL Miklós fedezte. A telek udvarán még egy ásott kút is állt. TÓTH István és családja a székházban nyert elhelyezést. Megkapta az L alak rövidebb szárnyában található konyhát és szobát, ehhez járult még a hosszabb szárnyban lévő szobákból egy. Az utcai front megmaradt három szobája az egyleti élet színtere lett. A folyosón balra az első ajtón IRODA, az ajtó felett DÍCSÉRTESSÉK A JÉZUS KRISZTUS, bent a szobában MINDÖRÖKKÉ ÁMEN felirat volt olvasható. A második ajtón TANTEREM felirat, mögötte a helyiségben a falon feszület, két oldalán a Megváltó és Szűz Mária képét, körben a falon a jótevők arcképeit helyezték el. Végül az utolsó, a harmadik terem volt az OLVASÓ. 17 A rendbehozott épületben megkezdődhetett a tervek megvalósítása. 5. Célkitűzések Röviden, tömören így összegezték a legényegylet megalakulásának célját: létrejött az „Úr Isten dicsőségére, a társadalom javára, a tisztes ipar hasznára és épülésére". 18 Az egyleti munkához alapszabályra volt szükség, amelyet KOLPING útmutatásai alapján - figyelembe véve a honi és a helyi sajátosságokat - állítottak össze. Rögzítették benne céljukat, azt tudniillik, hogy képzik az iparossegédeket, ápolják és elmélyítik a tagok vallási és polgári érzését. Ezeket az elképzeléseket pedig úgy tudják megvaló15. RUSCHEK Antal 1887. 96. 16. TÓTH István 1890. 162. 17. TÓTH István 1890. 135-136. 18. TÓTH István 1890. 26. 240
