Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

ként dolgozott. TÓTH Istvánt 1859-ben kinevezték egri érseki lyceumi nyomda igazgatójának. Ekkor kérték meg a pestiek, hogy Egerben is ismertesse meg az iparosokkal a legényegyletet. TÓTH István cseh feleségével 1860. január 23-án érkezett Egerbe, és nyomban hozzá is látott az egyesület megszervezéséhez. Az ügynek megnyerte В ALKA Y József asztalos céhmestert, ÜRMÉN YI Antal állatorvos s kovács céhmestert, DERSZIB Rudolf főelemi igazgató tanárt, akikkel először beszélt terveiről. Az érdeklődő mesterek és társaik BUCHER József szabó céhmester házában gyűltek össze először, ahol ZSENDOVICS József érseki levéltáros elnökletével tanácskoztak. Az összejövetel után több védnök és tag jelentkezett belépési szándékkal. Kilenctagú küldöttség ment TÓTH István vezetésével BARTAKOVICS érsekhez, hogy felkérjék őt a fővédnök tisztére. Az érsek elfogadta a felkérést. Az egyesületi tagok kezdetben a Lyceum nyomdájában találkoztak vasár- és ünnepnapokon kb. húszan. Májusban azonban kibérelték az egyik ház felső emeletét, ahol a védnökök és a tagok megtarthatták összejöveteleiket. Ekkor már száznál is több tagot számolhattak, és hogy vezetőjük is legyen, az érsek kinevezte LENGYEL Miklós kanonokot elnöknek, az alelnök CSEH János nyugdíjas plébános lett, akit az elnök bízott meg tisztségével. Sok lelkes ember munkája nyomán megindulhatott az egyesületi élet. Egyik alapító tag ÜRMÉN YI Antal, aki 25 évig tevékenykedett az egyletben, nem is tartott műhelyében olyan legényt, aki nem volt legényegyleti tag. Másik alapító BALKAY József volt, aki sok asztalos fiatalt nyert meg tagnak. Az ünnepélyes megalakulás előtt már közösen vettek részt az Úrnapi körmenetben és elkészült a zászlajuk is. 2. A zászló Már a XVIII. század első felében püspöki rendelet mondta ki, hogy az egri céhek tagjai vasár- és ünnepnapi istentiszteleteken, felvonulásokon zászló alatt vonuljanak, akinek nincs zászlója csináltasson minél előbb.

12 Az iparos ifjak kötelességüknek érezték elődeik hagyományait folytatni, és hozzáláttak a munkához, melyben adományozók is segítették őket. BYDESKUTI Amália az angolkisasszonyok főnöknője a zászló tetején függő, ezüsttel gazdagon hímzett vörös selyemszalagot és évi tíz forintot adott az egyletnek. BUCHER József szabó céhmester megvarrta a zászlót és aranyrojttal körülszegte. PETROVICS és PESKÓ Ferenc gombkötők az aranyrojtot és a két bojtot készítették el. BALKAY József a zászló rúdját, ÜRMÉN YI Antal a zászló vasalását adta ingyen. A lobogó keresztanyjának BARCHETTI Károlynét választották meg, aki a zászló készítésére ötven forintot adott és a hozzávaló anyagot meghozatta Pestről.

13 Az elkészült zászló állandó tárolási helyéül az irgalmasok kápolnáját választották. Ezek után sor kerülhetett az ünnepi alakuló összejövetelre. 3. Az ünnepélyes megnyitó Az ünnepség 1860. szeptember 8-án reggeli misével kezdődött. A szertartáson 150 tag jelent meg. Ezután következett a zászló megáldása. Az események délután folytatódtak a Lyceum dísztermében. Az ünnepélynek „az akkori kormányhatóság által előlegesen megvizsgált, helybenhagyott és kiadhatási engedélyt nyert programja" volt.

14 12. Egri Egyházmegyei Közlöny 1895. 10. sz. 13. TÓTH István 1890. 128-129. 14. CSEH János 1862. 21. 239