Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

tak a magyarországi czéhek, - mért ne lehetne most a sokszor említett társulatot is meghonosítanunk?"

9 A német példa honi átvételével többen nem értettek egyet. Úgy vélekedtek, hogy kívülről semmit nem szabad átvennünk, hogy magyar érzelműek és függetlenek maradhassunk. A jó példát - az iparosság összefogását -, mégis igen gyorsan meghonosították. Ebben része volt a Pest-Budán élő német ajkú iparosságnak, valamint annak, hogy a céhek már erősen bomlófélben voltak, bár csak az 1872. I. te. mondta ki megszűntüket. A régi szokás, mely ugyanazon mesterség tagjait, mestert és legényt egy családba fűzte össze, már alig létezett, főleg a nagyvárosokban nem. A legény már nem tartozott a családhoz, a mester házán kívül élt, maga gondoskodott életéről. Az egyesülés szükségességének okai tehát megegyeztek a németországi előzményekkel. Segítséget a szervezéshez a bécsi egylet vezetője GRUSCHA adott, aki több magyar egyházi vezetővel és SCITOVSZKY János bíborossal is felvette a kapcsolatot. A bíboros adományaival támogatta az ügyet. GRUSCHA kérte fel KOLPING-ot, hogy jöjjön el magyarországi látogatásra és személyesen ösztönözze a legényegyletek itteni elterjedését. Az a megtiszteltetés is érte GRUSCHA-t, hogy az ötvenes években az osztrák-magyar legényegyletek központi elnöke is ő volt. Később szükségessé vált, hogy a magyarországi egyleteknek külön központja legyen. Központinak a budai balparti egyletet nevezték ki, s annak elnöke lett egyben a magyarországi egyletek központi elnöke is. A legelső legényegylet Magyarországon Pesten alakult. Az indulás azonban sok akadályba ütközött. Egyrészt a bécsi kormány nem nézte jó szemmel a pesti ifjak egyesülését, másrészről a fiatalokat kettéosztotta nyelvük is: a német és a magyar. A kormány azt akarta, hogy az alakuló társaság teljesen német nyelvű legyen, de ezt a leendő tagok elutasították. A tanárok azonban vállalták, hogy két nyelven oktatnak majd. Kitartásukat siker koronázta. KOLPING 1856 májusi látogatása után szeptember 8-án megtarthatták az ünnepélyes megnyitót SZABÓKY Adolf piarista szerzetes-tanár vezetésével és 155 tag részvételével. A megnyitóra zászlót is készítettek. A zászló két oldalát Szűz Mária, Szt. József és Szt. István képei díszítették. Szt. József tisztelete nagy volt a katolikus legényegyleti tagok körében, mivel Szt. József, Jézus Krisztus nevelője, szintén mesterember volt.

I() 1856 és 1865 között 16 más, magyarországi városban is megjelentek a legényegyletek. Közülük kiemelkedik az 1860-ban Egerben alakult társaság, mivel ez volt az első teljesen magyar egylet." V. Legényegyleti élet Egerben Tóth István titkársága alatt (1860-1869) 1. Л kezdeményezők A legényegyleti élettel TÓTH István (1832-1910) ismertette meg az egrieket. ő először Olmützben találkozott a társulattal, ahová 1849-ben, mint bujdosó honvéd került. Olmützben 1851-től működött legényegylet, melynek TÓTH István is tagja lett. Itt tanult meg németül, és megismerkedhetett KOLPING-gal is. Hazatérve Magyarországra TÓTH kitanulta GRATNER Károlynál a nyomdász mesterséget. Később KOLPING pesti látogatásának megszervezésében is nagy szerepet vállalt. Természetesen csatlakozott a pesti legényegylethez is. Pesten az EMICH-féle nyomda másodvezetője9. TÓTH István 1890. 71. 10. RUSCHEK Antal 1887. 22. 11. TÓTH István 1890. 312. 238