Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

leti jogot. Még egy szabályzás született ebben az időben az 1508/1875. BM. számú, mely átfogóan rendezte az alapítással kapcsolatos eljárási kérdéseket. Ezt követően szinte csak tiltó rendelkezések láttak napvilágot.

3 //. Egyesületek alakulása Egerben A reformkori egyesületalapítási kedv az egrieket is elérte. Ennek jegyében alakult meg 1833-ban a Nemzeti Kaszinó mintájára az Egri Kaszinó. Tovább élénkült az érdeklődés a szabadságharc után. Az elsők között kezdte meg működését 1860-ban a Katolikus Legényegylet, mely a megyei egyesületi törzskönyvbe a 59.778/1880 BM. 1880. december 29. jóváhagyó rendelettel került.

4 Ebbe a törzskönyvbe 1866-1951 között 188 egri egyesületet jegyeztek be, s a megyében is szép számmal alakultak különböző típusú társaságok. Az egriek után 1865-ben a gyöngyösiek is létrehozták helyi legényegyletüket. A többi helységben azonban csak a XX. század 10-20-as éveiben jelentek meg elszórtan, kis létszámmal. ///. Adolf Kolping A katolikus legényegylet létrehozásának gondolata a németországi Adolf KOLPING-tól származik, aki 1813. december 8-án, Köln mellett született. A szegény szülők jóképességű gyermeküket nem tudták tovább taníttatni, így az elemi iskola elvégzése után egy kölni cipészműhelybe került. Itt megismerkedett a mesterlegények életével. Látta, hogy sorsukkal senki nem törődik, sokan közülük erkölcsi, anyagi nyomorban, tudatlanságban tengődnek. KOLPING változtatni kívánt ezen. Úgy döntött, hogy papi pályára lép. A cél elérése érdekében 24 évesen a kölni gimnázium 14 éves tanulóival járt egy osztályba. Nappal tanult, éjjel dolgozott. A gimnázium elvégzése után egy véletlen szerencsével patrónust is sikerült találnia. Segítségével beiratkozhatott az egyetem teológia szakára. Az egyetemi évek után 1845ben Szt. József ünnepén szentelték pappá. (A későbbiek folyamán Szt. Józsefet választotta az egylet védőszentjének is.) Azután Elberfeldbe került káplánnak, ahol a katolikus mesterlegények kis közösségére talált. Ideérkezése idején a városban a katolikus mesterlegényeket sokat zaklatták, ezért két asztaloslegény, GERLACH és KAMP szövetségbe kívánták tömöríteni társaikat, hogy „nyilvános egyházi ünnepeken zászló alatt közösen jelenjék meg a kath. ifjúság".

3 A plébánián örültek az elképzelésnek, s a műhelyekben megindult az egyházi énekek gyakorlása az első közös megmozdulásra. Erre az eseményre 1846. augusztus 9-én került sor, amikor a Lőrinc-napi körmenetben saját zászlajuk alatt egyházi énekeket énekelve vettek részt. BREUER javaslatára a nyilvános fellépés után sem oszlottak fel. Ezután nem csak énekeket gyakoroltak, hanem ismeretterjesztő előadásokat is szerveztek, amelyeket közösen hallgattak meg. Később csatlakozott hozzájuk STEENAERTS káplán és KOLPING is, és megalakították az ifjúsági egyletet. Ekkor az egylet az elberfeldi ifjúságot tömörítette magába, de KOLPING 1848 októberében „A legényegylet"

6 című röpiratában szűkebbre szabta azoknak a körét, akik részt vehettek 3. CSIZMADIA Andor 1975. 400. 4. HML. Heves vármegye egyesületi alapszabályainak levéltári gyűjteménye 1880-1944. IV^14. 1. r. sz. 5. TÓTH István 1890. 61. 6. TÓTH István 1890. 62. 236 /