Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

Bujdosné Papp Györgyi: Az egri katolikus legényegylet története 1860–1990.

Bujdosné Papp Györgyi AZ EGRI KATOLIKUS LEGÉNYEGYLET TÖRTÉNETE 1860-1990 „Jelszavunk : Vallás és erény Munkásság és szorgalom Egyesség és szeretet Vidámság és tréfa."

1 A társadalom fejlődése, változása következtében az egyesületek, és azok élete iránt napjainkban megnőtt az érdeklődés. Sokakban feléledt a vágy a régvolt egyesületek újjáélesztésére, vagy merőben újak alakítására. Ezeket a kis közösségeket az alapítók valamilyen társadalmi igény hatására hozták és hozzák létre. Vessünk egy pillantást az előzményekre. I. Az egyesületi élet kezdetei Magyarországon A hazai egyesületi élet kibontakozása a reformkorban indult meg. Elsőként 1827ben Széchenyi István kezdeményezésére, nyugat-európai minta alapján alakult meg a Nemzeti Kaszinó, amely politikai, gazdasági és társadalmi kérdések megvitatását, a nemzeti összetartás erősítését szolgálta. A bécsi kormány ellenőrzése alatt akarta tartani a magyarországi egyesületek alakulását. Ezen ok miatt az újonnan alakult egyesületeknek a Helytartó Tanácshoz kellett fordulni. Az 1840. évi XVIII. te. HT.-i törvény bejelentési és alapszabály felterjesztési kötelezettséget írt elő,

2 ezért ezzel a rendelkezéssel Bécs nem tudta megakadályozni új egyesületek létrejöttét. A Védegylet 1844-es megalakulását pl. megfelelő egyesületi törvény hiányában sem tudták megakadályozni. Sőt sok egyesület nem is tett eleget a Helytartó Tanács fent említett rendelkezésének. Ezért 1845-ben a Helytartó Tanács felszólította a megyéket, s ezen belül az alispáni hivatalokat, hogy jelentsék be a területükön már korábban létrejött egyesületeket. Több megye alkotmányos jogainak megsértését érezte, hogy az államhatalom ily módon avatkozik belső ügyeibe. Emiatt voltak olyan megyék, amelyek továbbra sem tettek eleget a Helytartó Tanács felszólításának. A helyzet azonban 1848 után megváltozott. Az 1853. november 26-i pátens ugyanis szabályozta az egyesületek alakítását. Igaz ez a rendelet elsősorban a szabadságharc után a haladó és nemzeti gondolatok elnyomását szolgálta. A pátens egyébként külön engedélyt követelt az egyesületalakítás előmunkálataihoz is. Tudományos, művészeti egyesület működéséhez császári, más esetben belügyminiszteri engedély volt szükséges. A kiegyezés után a Belügyminisztérium lett az egyesületek főhatósága. Ennek megfelelően az első részletesebb jogszabály az 1394/1873. ein. BM. körrendelet volt, amely először mondta ki, hogy a belügyminiszter saját feladatának tekinti az egyesületek alapszabályszerű működésének biztosítását és gyakorolja az egyesületek feletti felügye1. TÓTH István 1890. mottó, oldal nélkül 2. Magyarországi egyesületek címtára a reformkortól 1945-ig Budapest, 1988. 7. 235