Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)

A debrő-parádi uradalom szervezete Az uradalmak a nagybirtokok igazgatási egységei. Működésüket a hierarchikus rendben felépülő irányító szervezet biztosítja. A nagybirtokkormányzat első embere a jószágigazgató (praefectus). A földesúr teljes jogú helyettese. Rendelkezési hatalma nagyon nagy. Általában negyedévenként látogatja az uradalmakat. Felügyel az építkezésekre, a termények eladására, megvizsgálja a tiszttartó és a számtartó által készített jelentéseket stb. A pénzügyek irányítója a számvevő (exactor, rationum exactor), akinek a számadások fölülvizsgálata és a diffikultások

7 elkészítése a feladata. A praefectus legközelebbi segítsége. Az uradalom első embere a tiszttartó (provisor). Felelős a jövedelemért, elkészíti az urbáriumokat, kalkulációt készít az aratáshoz, vagy szürethez szükséges költségekről, ő dolgozza ki az uradalom gazdálkodásának tervezetét. Feladata sokrétű, s az irányítás szintjén mindenre kiterjed. A provisor után hivatali sorrendben a számtartó (rationista) következik, ö készíti a havi számadásokat, gondoskodik a termények értékesítéséről, negyedévenként kiadja a fizetést az alkalmazottaknak. Ezeket a hivatalokat általában nemes emberekkel töltik be. Az ispán, aki egy kerület élén áll, már gyakran a parasztok közül kerül ki. A gazdálkodással kapcsolatos minden utasítást ő hajt végre. Állandóan a munkások mellett van. Beszedi a felügyelete alá tartozó terület jövedelmeit, elvégezteti a munkákat, ügyel a bor-, a gabona-, a dohányszállításra, s elszámol a rationistának. Az uradalom borával, a pincékkel a kulcsár foglalkozik. Ellenőrzi a kocsmákban a bor kimérését, felügyeli a sörfőzést. A kasznárnak a gabonára van gondja. Kiadja, átveszi, számadást vezet róla. A szőlőkben a vincellérek ügyelnek a munkára. Az uradalmi alkalmazottak sorába tartozik még a vadász, a majorokban a majorosgazda, a majorosné, a béresek, kerülők, kertgazdák, juhászok, kondások, kanászok, méhészek, hajdúk és a kocsisok.* Az alkalmazottak negyedévenként (fertályonként) előre kialkudott fizetést kaptak, mely részben pénzből, részben deputátumból (terményből) állt. A javadalmazás a különböző uradalmakban erősen eltér egymástól. Az 1820-as években már megfigyelhető, hogy a természetbeni járadékot is inkább pénzben váltja meg az uradalom. A vizsgált időszakban a debrő-parádi uradalomban a természetbeni járandóságot húsban, faggyúban és sertésben szabták meg. A számadáskönyv szerint az egyes helységekben a következő alkalmazottaknak fizettek bért: Nemtiben Kossics ispánnak, 2 kerüllőnek és a juhásznak. Feldebrőn Panker kasznárnak, a kertgazdának, a vincellérnek, 2 kerüllőnek, kanásznak és 2 kanászbojtárnak, a számadó kondásnak és az ürüpásztornak. Aldebrőn csak 3 vincellért említenek, Haitzmann Antalt, Spilzmillert és Hermannt. Bodonyban fizetést kap az ispán, a kanász, 2 kanászbojtár, Horvát Péter és Simony János kerüllők és a juhász. Tófaluban, Balián és Szent-Domonkoson csak kerüllőket említenek a számadások. Kaiban Gulyás ispánnak, a méhésznek, a juhásznak és 2 kerüllőnek fizetnek. Derecskéről nem találunk említést, de Lak-pusztán Opra ispán, a juhász valamint a laki és kürti kerüllő kapja negyedévenként járandóságát. Nagyúton a juhásznak és a kerüllőnek, Balpüspökiben a méhésznek fizetnek. A Csali „fácányosban"

4 Ruda Ignácz fácányost, Nadhera József fácányos vadászlegényt és méhészt foglalkoztatnak. 7. Difficultas: a rationum exactor kritikája az uradalom számadásairól. 8. Az uradalmak, nagybirtokok személyzetéről, igazgatási felépítéséről ír többek között: KÁLLAY István 1980.: JÁRMAY Edit 1930.; WELLMANN Imre 1933. 9. Csal, Aldebrő és Feldebrő határában árkokkal körülvett mocsaras tölgyfaerdő, melyet fácánosnak használtak. (ÉBLE Gábor 1909. 56.) 226