Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)

Kompolton az uradalom központjában már több az alkalmazott, kik közül néhánynak a nevét is ismerjük. Itt említik Benkő számtartót, Hommer kasznárt, Laurentsik kulcsárt. Ide tartoznak a kastélybeli szolgálók is. Alkalmaznak 2 konyhaszolgálót, bodnárt, kertészt, kovácsot, 2 igást, egy faragót, kertgazdát és 16 bérest, egy kertsegítőt, 2 pincelegényt, kályhást, hajdúkat, gulyást, 2 bivalyost, és kályhafűtőt. Külön kell szólni Párádról, hiszen itt a különböző ipari üzemekben dolgozók bére is feltűnik az uradalom más alkalmazottai mellett. A kastélyban és az allódiumon fizetnek kertészt, hajdút, bodnárt, erdőbírót, kerékgyártót, gazdaságbeli kovácsot, vadászt, méhészt, kerüllot, 3 igást, béresgazdát 15 béressel és kastélyi szolgálót. Az ipari üzemek alkalmazottai: Venczel Ferenc belső timsóházi faktor, Fellermayer külső timsóházi faktor, Pancsek üveghutai faktor, ezen kívül a bányai kovács és a timsóházi kovács. A hutában dolgozókat, mint az üvegolvasztó, a fűtő vagy az üvegkötöző mindig meghatározott időre - 9 hét, 11 hét - veszik fel, s így is fizetik őket. A bérezés az uradalom falvaiban többnyire egységesnek mondható. A járandóságot, mint fentebb már említettem negyedévenként adták ki. Csupán két-három olyan alkalmazott volt, aki egyösszegben kapta meg fizetését. A fertálybér a foglalkoztatottak egy részénél csak pénzből, más részénél pénzből és meghatározott mennyiségű természetbeni járadékból állt, amit vagy felvettek, vagy forintban való megváltását kérték. Erre a számadásban a helyett szócska utal, mert aki természetben kapta bérének egy hányadát, annál is beírták a kiadott hús vagy faggyú értékét. Az év végén pedig a deputátumbeli sertések árát kapták meg az arra jogosultak. A bérek a következőképpen alakultak az uradalmon belül: A központi tisztviselők fizetése: Praefectus: 2000 frt negyedévenként. Számvevő: 150 frt és 75 font hús, valamint 12 1/2 font faggyú negyedévenként. Sávoly fiskális: 75 frt negyedévenként. Borovicsényi János volt exactor: 25 frt negyedévenként. Szálai földmérő: 55 frt negyedévenként. Sosser Mihály földmérő: 55 frt negyedévenként. Markmüller „ingenér" (földmérő): 75 frt negyedévenként. Burik fiskális: 60 frt egy esztendőre. Petes adjunktus: 50 frt, 50 font hús, és 12 1/2 font faggyú negyedévenként. Uradalmi alkalmazottak fizetése: Hommer és Panker kasznárok: 37 frt 30 kr, 50 font hús és 6 1/4 font faggyú negyedévenként. Benkő kompolti számtartó: 250 frt, 200 font hús és 50 font faggyú egész évre. Laurentsik kulcsár: 50 frt negyedévenként. A nemti és a laki ispán 20 frt-ot és 25 font húst kap negyedévenként. A bodonyi ispán 50 frt-ot évenként. Gulyás káli ispán: 25 frt, 25 font hús és 6 1/4 font faggyút kap negyedévenként. A hajdúk bére 6 frt. Az igás, a bivalyos, a kanász, a számadó kondás, az erdőbíró, a kertsegítő, a kályhás, a méhész és a pincelegény 5-5 frt-ot kapnak. A vincellérek fizetése 4 frt, kivéve Haitzmann Antalt, aki 5 frt-ot keres fertályonként. Ruda Ignácz fácányos negyedéves bére: 20 frt és 25 font hús. Nadhera József vadászlegény 15 frt-ot és 25 font húst kap. A konyhaszolgálók 7 frt 30 kr, a kastélyi szolgálók 3 frt-ot. Párádon a gazdaságbeli kovács 9 frt-ot és 12 1/2 font húst. A parádi kerékgyártó 15 frt-ot és 12 1/2 font húst. A feldebrői ürüpásztor pedig 40 frt-ot kap évente. 227