Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)

a Hagymási üzem teljesen háttérbe szorul. Az Orczyak - mivel az üzem a földtulajdontól függetlenül 1824 után is a kezelésükben maradt - csak 1839-ben adják el a Borbála bányát és a gyárat az új bérlőknek. Párád másik jelentős üzeme ebben az időben az üveghuta. Az első olvasztót még II. Rákóczi Ferenc alapította, az újhutát pedig 1767ben Grassalkovich Antal hozta létre, s telepítette mai helyére. 1777-ben, amikor Orczy József bérbe veszi az uradalmat a javak összeírása között megtaláljuk az ujhutát is, melynek értékét 636 frt 55 krajczárban állapították meg. A huta bérlője ekkor Odler Antal, aki 300 frt-ot fizetett évente az Orczyaknak. Az 1780-as években évi 150 mázsa üveget állítottak elő. Jövedelme ekkor 800-1000 frt körül mozgott. Párád lakossága 1768-ban kötött szerződést földesurával Grassalkovich Antallal, melynek értelmében a füstpénz, a konyhára való, a kilenced és a malomhasználat fejében 315 frt-ot fizetnek évente. Lélekszáma 1821-ben 1268 fő. Derecske: 1740-41-ben a település fele a debrői uradalom része lesz, még a másik fele a Recsky család birtokában marad. Lakosai 1770-ben Lak pusztát bérlik évi 228 frt fejében. Lélekszáma 1821-ben 945 fő. Kompolt: A több birtokos tulajdonában lévő helységet Grassalkovich Antal közel 25 év alatt -1725 és 1758 között - folyamatosan váltotta magához. A területre Elzászból származó német jobbágyokat telepített. Az 1768-ban kötött szerződésük alapján a falu lakói mindennemű adózások és robot fejében évi 900 frt-ot fizetnek. Kiemelkedő a dohánytermelés. Lélekszáma 1821-ben 1258 fő. Aldebrő: Csákváralja helyét a földesúr 1743-ban svábokkal telepíti be, akik nem alakítottak ki jobbágytelkeket, hanem megmaradtak dohánytermelő zsellérfalunak. 1777-ben az Orczy család szerződést köt a lakosokkal, mely szeint minden zsellér 10 krajcár válságot fizetett egy napi robot helyett, s 1 frt füstpénzt a házhely után. Lélekszáma 1821-ben 1437 fő. Gyöngyös: Csak egynegyed része tartozik az uradalomhoz. A taksások adója mellett a Három Rózsa fogadó és a boltok árendájából származik a jövedelem. Nemű: Nógrád vármegyében található helység, mely teljes egészében az uradalom része. 1755-ben vette Grassalkovich Antal a Hunyadyaktól. Az Orczyak a 18. század végén felosztották határát. Nagyút-puszta: Az egész a debrői uradalom része. Területe mintegy 4000 hold, melyből körülbelül 1000 holdat Kál helység bérel. Balpüspöki-puszta: Teljes egészében az uradalom része, melyet az aldebrőiek művelnek haszonbérben.

6 Ezen településekből állt tehát a 19. század húszas éveiben a debrő-parádi uradalom. Szükségesnek tartottam egy-két szóban leírni az 1768-69-ben kötött szerződések fontosabb pontjait, hisz ezek közül néhány, bár megújított formában, de korszakunkig tovább élt. 6. Éble Gábor az 1900-as évek elején már részletesen leírta a debrői uradalom, illetve az összes Károlyi-javak birtoklásának történetét (ÉBLE Gábor 1909., 1911.). Szintén bőséges adatokkal szolgál erről Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig című könyve. E tanulmányban az uradalom működését, felépítését pusztán egy év (1820) metszetében vizsgálom, éppen ezért az egyes települések történetéről, birtokosairól csak olyan mértékben kívánok szólni, amenynyiben a téma kifejtése ezt megköveteli. A teljes részletes történeti áttekintés e tanulmánynak nem feladata. 225