Agria 27.-28. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1991-1992)

B. Gál Edit: A Debrő-Parádi uradalom működési vázlata az 1820-as számadáskönyv alapján (Orczy gazdaságok a 18–19. században I.)

hónapig aratni, kaszálni és behordani. A falu lélekszáma a tárgyalandó időszakban, 1821-ben 1244 fő. Ballá: A falu 2/3-ad részét 1730-ban vásárolja meg Grassalkovich Antal, míg a harmadik harmad a Balassa grófok kezén marad. A földesúr és a lakosság között létrejött szerződés értelmében a füstpénzt, a kilencedet, a konyhára valót, Kürt puszta használatát, a malom-, a mészárszék és a kocsmaárendát évi 528 frt-ért válthatja meg a falu. Szükségszerinti szekeres és gyalogrobotot végeznek. Lélekszáma 1821-ben 957 fő. Szent-Domonkos: 1755-ben vette meg a helységet Grassalkovich báró Hunyadytól, s ezzel a falu nagyobb részének birtokosa lett. Az 1769. évi szerződés értelmében a lakosság Tipászó pusztát 10 évig szabadon használhatja. Ezért, valamint a robot- és dézsmaváltságért évi 518 frt-ot fizetnek. Lélekszáma 1821-ben 517 fő. Feldebrő: Eredetileg Döbrő, s csak a Csalaváraljai puszta benépesítése után, az 1770-es évektől kezdik Feldebrőnek, míg a másikat Aldebrőnek nevezni. A falu teljes egészében az uradalomhoz tartozik. Határában már a 18. század elejétől virágzik a dohánytermesztés. A gazdák 67 hold cenzuális dohányföldet béreltek az uradalomtól évi holdankénti 80 font dohány és 1 frt 20 kr fejében. Ezen kívül házhelyekhez rögződő dohánykertekről is tudunk, melyeket 1817-ben az Orczyak az új határfelmérés során a belső telkekhez mérettek. Lélekszáma 1821-ben 1581 fő. Tófalu: Teljes egészében az uradalom része. Az 1769-ben kötött szerződés értelmében a kilencedet és a tizedet terményben szolgáltatják, míg a konyhára valót évi 50 frt-tal váltja meg a falu. A füstpénz és a robotkönnyítés összege személyenként 6 frt. 1800-ban az Orczyak bérbe adják a lakosságnak a majorsági földeket, ide sorolva azokat a dohánykerteket is, melyeket előzőleg az újbóli határfelmérés során a belső telkekhez mérettek. Bérleti díjként évi holdankénti 80 font dohányt és 1 frt-ot követeltek. Lélekszáma 1821-ben 1038 fő. Kál: Teljes egészében az uradalomhoz tartozik. 1748-ban rendeli el Grassalkovich a helység 120 pápista magyar gazdával való betelepítését. Kezdetben vagyontalan kisnemesek költöznek a jobbágytelkekre. A földesúr mindennemű taksa címén az egész helyes gazdáktól fejenként 30 frt-ot, a féltelkesektől 15 frt-ot szedetett. Az 1820-as számadáskönyv szerint pénzterhük súlyosbodott, de állami adót nemesek lévén nem fizettek. Az időközben a faluban letelepedett nemtelen gazdák bérelték a Nagyúti pusztát, s fizették a rájuk kirótt adót. A falu lélekszáma 1821-ben 2025 fő. Párád: Teljes egészében az uradalomhoz tartozik. A 19. század elején az uradalom legismertebb települése. Országszerte, sőt még határainkon túl is a csevicze-forrás és a timsós fürdő tette nevezetessé. 1778-ban kezdte meg működését a timsós vízre telepített timsógyár, melyet a Keresztelő Szt. Jánosról elnevezett bányatársulat tartott fenn. Működésével párhuzamosan jött létre ugyancsak 1778-ban a timsósfürdő. Ennek hasznát látva Orczy József 1795-ben fürdőházat, s mellé szálláshelyeket építtet. Ekkor 4 fürdőkamra és 8 kád állt a vendégek rendelkezésére. A gyár is nyereségesen üzemelt. Évente 1200 mázsa helyben bányászott anyagból, 2400 akó vízzel 300 mázsa timsót állított elő, melyet 2600 frt értékben adtak el. Később a termelés duplájára emelkedett, a század végén azonban az erdők kipusztulása miatt rohamosan csökkent. 1787-ben az Orczy család látva a gyár hasznát alig pár kilométerrel távolabb a Hagymás-völgyben felállította saját kezelésben levő timsóüzemét, s mivel, mint az uradalom bérlője ő rendelkezett az erdőkkel, lecsökkentette a versenytárs tüzifaellátását. Ennek eredményeként a bányatársaság hamarosan feloszlott. A gyárat azonban csak 1816-ban sikerült a családnak megszereznie.

5 Hét éven keresztül bár ráfizetéssel, de termel a gyár, míg 5. Ekkor kapja a bánya tulajdonosa gróf Berényi Borbála után a Borbála bánya nevet. (OL Orczy cs. L. P szekció 522.) 224