Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Patek Erzsébet: A Szabó János Győző által feltárt „preszkíta” síranyag. A Füzesabony–mezőcsát típusú temetkezések újabb emlékei Heves megyében

periódusának, a HB korszaknak más sírleletétől mind a temetkezés módja, mind a sírmellékletek összetétele és jellege szempontjából. Nézzük kissé közelebbről e temetkezések speciális jellegzetességeit. Magyarország területén a HB periódusban - ami nagyjából az i. e. 10-8. századokat foglalja magába - a hamvasztásos temetkezési mód az általános. Ezzel szemben a Füzesabony-Mezőcsát típusú temetőkben a csontvázas temetkezési mód az egyeduralkodó. A csontvázakat vagy nyújtott vagy zsugorított helyzetben fektették a sírba. A vázak tájolása a legtöbbször Ny-K, tehát a koponya nyugaton fekszik és arccal kelet felé néz. Kisebb mennyiségben előfordul a K-Ny-i tájolás is. A vázak irányítása a fő égtájaktól néhány fokkal (olykor 30 fokkal is) eltér. További jellegzetessége a tárgyalt sírcsoportnak a sírba rendszeresen behelyezett állatmelléklet, amit vagy a földre, vagy - ritkábban - edénybe helyeznek. Nagy emlősök csontjai ugyanúgy megtalálhatók a sírokban, mint a kis emlősök maradványai. Heves megyében legtöbbször juhcsontok kerültek felszínre. Speciálisan jellemzik a tárgyalt temetkezéseket a csontlemezek, vagy csontléceknek nevezett sírmellékletek (28. t. 1-10, 29. t. 1-9), amelyek a Kárpát-medencében mindeddig csakis a Füzesabony-Mezőcsát típusú sírokban fordultak elő és kultúrajelző jelentőségük van. Rendeltetésüket mindeddig nem tudtuk meghatározni, és távolabbi területekről sem ismerünk hasonló tárgyakat. E lemezek felülete legtöbbször simított, vagy csiszolt, és gyakran vékony vonalakkal bekarcolt motívumokkal díszített. A Heves megyéből származó csontlemezek mintázata különösen gazdag. E csontlemezeken látható motívumok megtalálhatók a bronzkor-vaskor átmeneti időszakába tartozó kerámián is, míg Csehszlovákia területéről csont tárgyon fordul elő a 28. t. 5., 6., 8. sz. alatt látható díszítés.

15 Ez a motívum nem valami sematikus ábrázolás, hanem magasabb művészi ízlést tükröző kivitelezése fejlett arányérzéket és jó technikai képességet igényel. Ezeket a spirális-szalagokból és osztott-háromszögekből álló motívumokat a késő bronzkor fémművessége is többször alkalmazta és szerepelnek a hallstatt kultúra kialakulásának korában a díszkerámián is karcolt- és vésett technikával egyaránt.

16 Említettük, hogy a csontlemezek mindeddig csupán a Füzesabony-Mezőcsát típusú sírokból kerültek felszínre, és hála Szabó János Győző kutatásainak, a legnagyobb mennyiségben a Heves megyei lelőhelyekről kerülnek elő. E területeken is a leggyakoribbak a Sirok, Akasztómályon feltárt sírokban.

17 Az eddig ismert csontlemezek között épen a Sírokról származó példányokon látjuk a leggazdagabb motívumokat. Az említett siroki csontlemezek közül kettőn a fent említett spirális és osztott-háromszög mintát látjuk (28. t. 6, 8.), másik két példányon pedig egymásba helyezett rombusz motívum van. (28. t. 3, 9.) Ez az utóbbi motívum Sírokon kívül még a Füzesabony, Kettős-halmon feltárt temetőből ismeretes. (28. t. 7.) A spirálmotívum az osztott-háromszög mintával együtt szintén előfordult Füzesabony, Kettős-halom temetőjében is (28. t. 5. és 29. t. 1.). Ezek a párhuzamok a siroki és füzesabonyi temetők között mutatják a két - egymáshoz közel fekvő - lelőhely közötti érintkezéseket. A csontlemezeken látható osztott háromszögekből és spirális szalagból álló minta pedig Obf anyban (Morvaország) ismétlődik meg (szintén csont tárgyon) tanúsítva azt, hogy a Heves megyei temetők nem csupán a Kyjatice kultúra kerámiáján keresztül kapcsolódnak Csehszlovákia területéhez, 15. ADAMEK, F. 1961. 134. t. 8. 16. VULPE, A.'1965. 1. ábra 11. - DUMITRESCU, V. 1968. 38. ábra. - EIBNER-PERSY, A. 1980. 17. Az ásatások során Sirok-Akasztómályon hét sír került felszínre, közöttük egy gyermeksír volt. A hat felnőttsír közül ötben volt csontlemez. 70