Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum
gadalmat 1728-ban. Több helyen is működött: Kassán, Leobenben, Zsidóváron (Judenburg), Zágrábban, Szakolcán. Ez utóbbi helyen is gyógyszertárat rendezett be. Sokirányú tevékenységet végzett, mint infirmárius, ő kezelte Barkóczy Ferenc püspököt. Foglalkozott újabb gyógyszerek kikísérletezésével, és a gyógyszertár bevételeiből sokat áldozott a templom felszerelésére is. Bécsben halt meg 1761-ben. 29 Neussel Jakab 1761-től 1775-ig vezette a rend gyógyszertárát, 1773-ban a rend felosztásakor őt mint gyógyszerészt további intézkedésig visszatartották. Simon Ferenc halála után vette át a patikát, és az 1766-os év kivételével Egerben maradt egészen 1775-ig. Talán egy ideig együtt dolgozott Wisgril Márton apothecariussal. 30 A jezsuita rend eltörlésekor 1773. november 2-án Kállay László helyettes alispán és Ambrasovszky Mihály kanonok hirdették ki az egybegyűlt rendtagok előtt a pápai dekrétumot. Javaikat lefoglalták, a szerzetesek szétszéledtek, csak Valter Pál volt rektor, 3 öreg beteg pap és Neussel Jakab maradhattak. A patikát 1774-ben Arthner József vette bérbe, később, 1775-ben, amikor a királyi kamara áruba bocsátotta a gyógyszertárat, 4500 forintért megvásárolta azt. A vételárat a szeminárium prefektusától kapta kölcsön. De sem a pénzt nem fizette vissza, sem pedig az utána járó kamatokat nem törlesztette. Téglássy prefektus ezért perbe fogta Arthnert. Mikor a jezsuiták örökébe a ciszterciek léptek, nem tudták birtokba venni a gyógyszertárat, mert az ily módon átkerült a szeminárium tulajdonába. A vételárat végül is a Helytartótanács juttatta el a cisztercieknek, akik így a 4500 forintos vételárat ki tudták fizetni a szemináriumnak. A ciszterciek világi provizorokkal kezeltették a patikát. A provizorok jogait és kötelességeit szerződésekben rögzítették. 1786-ban II. József szekularizációs rendelete nyomán a cisztercieket kiűzték rendházukból, és a líceum épületében találtak menedéket. A gyógyszertárra azonban a királyi kamara tette rá a kezét. 1787. szeptember 16-án törölték a pilis-pásztói apátságot, ezzel az egri rendház teljesen megszűnt. 31 1781-83 között Spetz József volt a gyógyszertár provizora, 1787-től pedig bérelte azt. 1795-ben vásárolta meg az egykori jezsuita patikát, amelyet 1802-ben költöztetett át a rendházzal szemközti épületbe, amelyet ekkor vásárolt meg 4500 forintért. Akkor még valószínűleg földszintes volt az épület, feltehetőleg 1815 táján bővítette házát a patikus. 1816-ban már egy kávéház is volt az épületben, és kb. 1822-ben épült az emeleti nagyterem. 1827-ben a tűzvész során ez az épület is leégett. Utána épült a második emelet, 1833-ban az épület egy részét kibérelte a Kaszinó. A gyógyszertár természetesen ezután is ottmaradt. 32 Ekkor már Magyar Király a neve. A vállalkozó kedvű gyógyszerész, aki az épületben még cukorfabrikát is akart létesíteni, ekkor már a csőd szélén állt. Javait az Ájtatos Alapítványok Gondnoksága vette zár alá. Házában ekkor Adler András patikus, három katonatiszti család, egy Ullmann nevű úr és a Kaszinó szerepeltek mint bérlők. 33 1822-től egyébként a gyógyszertár maga már Adler Andrásé. Az ő halála után, 1850-ben Wesely János vásárolta meg az Adler-örökösöktől, majd a hatvanas évek végén Köllner Lőrinc, aki 1882-ben halt meg. Ezután özvegye provizorral vezettette a patikát. 1900-ban vitte át a Kaszinó épületéből a szomszédos, ún. Hartl-házba. 34 Ez idő tájt a Köllner család ugyanis részben birtokosa a mai Széchenyi u. 14. sz. alatti épületnek, vagyis a Hartl-háznak. Itt, a Casinó utcai sarokhelyiségben helyezték el a patikabútort, némileg módosítva. Később az Uránia Mozgóképtársaságé lett az épület, a 29. NAGY Árpád 1974. 33-34. 30. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 534. 31. NAGY Béni 1914.74-76. 32. BREZNAYImre 1934a. 135-141. 33. DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1972. 551-552. 34. BREZNAY Imre 1934b. II. 34-35. 680
