Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Löffler Erzsébet: A Telekessy patikamúzeum

gyógyszertárat magát pedig előbb Erdős Jenő, 1918-banpedig Preszler Ármin vásárolta meg.

35 Az épület 1950-től a Mozgóképüzemi Nemzeti Vállalaté volt, az államosított patika zavartalanul üzemelt itt 1968-ig. 1968-ban a Heves Megyei Gyógyszertári Központ megszüntette a gyógyszertárat. A berendezés a Dobó István Vármúzeum tulajdonába került. A bútor restauráltatása három szakaszban zajlott. Csaknem 2 évtized múlva, 1987ben nyílott rá mód, hogy a felújított épületben ismét helyet kapjon a gyógyszertár officinája. Mivel a megyei múzeumi szervezet csak ezt az egyetlen helyiséget kapta meg a létesítendő patikamúzeum céljaira, laboratórium rekonstruálásáról szó sem lehetett. Másrészt a rendelkezésünkre álló berendezési tárgyak sem tették lehetővé a gyógyszertár teljes rekonstrukcióját, esetleg gyógyszerészettörténeti kiállítás berendezését. A múzeum létesítésekor felbecsülhetetlen segítséget kaptunk Tóth János gyógyszerésztől, aki 52 db patikai edényt, ill. felszerelési tárgyat helyezett letétbe a múzeumnál a kiállítás céljaira. Ezeket a tárgyakat akkor sikerült megmentenie, amikor az ötvenes években a műtárgyakat még igen kevéssé becsülték, és a selejtezés egyet jelentett a megsemmisítéssel. A berendezés során felhasználtuk még a volt egri Kígyó patika megmaradt edényzetének egy részét, melyek a selejtezés során a múzeumba kerültek. A Dobó István Vármúzeum iparművészeti gyűjteménye rendelkezik még egy jelentős együttessel, mégpedig az Irgalmas rend Gránátalma patikájának edényzetével. A patikamúzeumban ezeket az edényeket azért nem akartuk felhasználni, mert remény látszik arra, hogy a kórház területén lévő Gránátalma patikát is helyre lehet állítani. Az officinában látható üvegedények túlnyomórészt a 19. században készültek, a parádi üveggyár termékei. Jelentős együttest képeznek ebből a kobaltkék edények, a nagy hengeres porüvegek, a parádi vizes üvegek, valamint a kis hengeres egri vizes üvegek, melyek a múlt században az irgalmasok számára készültek, háromnyelvű felirattal. Igen érdekes az a kis kék üveg, melyben egykor a Makiári úton lévő jódos-brómos forrás vizét árulták a gyógyszertárakban, mert az egri víznek igen alacsony a jódtartalma. A feketére festett fatégelyek a 18. századból származnak, azonban több ízben is át lettek festve. A hasáb alakú fajansz folyadékedények kópiák, melyek arról a 18 db edényről készültek, amelyek még megmaradtak a patika 18. századi berendezéséből. A gyógyszertár berendezésekor nehézséget okozott, hogy a bútoron a feketére átfestett fatégelyeken és 18 db Telekessy címeres edényeken kívül a gyógyszertár egykori berendezéséből semmi sem maradt meg. A táraasztal két végén lévő mérlegek a 19. századból valók. Mivel az épület többszöri átalakításon ment keresztül, mennyezeti vagy falfestmények nyomára sem lehetett akadni, nem is beszélve arról, hogy ezen a helyen csak 1900-tól működött a patika. A két csillár műtárgymásolat, Nagy László faszobrász munkája. Végül említést kell tenni két olyan műalkotásról, melyek a gyógyszertár 18. századi történetéhez tartoznak, nevezetesen 2 domborműről van szó, melyek a hajdani jezsuita patika bejáratánál, a rendház falába voltak beépítve, és a Heves Megye Műemlékei szerint 1965 körül pusztultak el.

36 Ezek a reliefek a Botanica és a Chemia allegóriái voltak, és vörös márványból készültek. A Gárdonyi Géza Gimnázium 1965-ös tatarozása során tűntek el." 35. BREZNAY Imre 1934b. II. 35. 36. DERCSÉNYI Dczső-VOIT Pál 1972. 548-549. 37. NAGY Árpád 1974. 35. 681