Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Korompai János: Adatok a Gárdonyiról elnevezett irodalmi társaságok történetéhez

illetők foglalkozását és lakáscímét is, tehát alkalmas az újjászervezett társaság összetételének elemzésére. A tárgyalt iratcsomó ötödik okmánya hasonlóképpen figyelmet érdemel: ez az újjáalakult társaság alapszabálya. Ebből hat példány került elő Bálinth Árpád hagyatékából. Az időrendben bizonyára első két példányt egyszeri gépeléssel készítették. Az egyiken nincs javítás, de a másik tele van módosításokkal, kihúzásokkal, amelyek alapján nyomon követhető, hogyan alakult ki az 1946. december 16-i közgyűlés elé terjesztett alapszabály szövege. Két további javításokat tartalmazó példányt követve eljutunk egy ötödik, immár javítás nélküli, elnöki, ügyvezető elnöki és ügyvezető titkári aláírással ellátott példányhoz. Ez a gazdag hagyatékrész is az előkészítők gondos munkáját bizonyítja. További vizsgálattal ki lehetne mutatni, mi az eltérés a „demokratizált" új és a régi alapszabály között. Az alapszabályok első fejezete általános rendelkezéseket tartalmaz, meghatározza a társaság célját és a cél elérését szolgáló eszközöket; taglalja a társaság vagyonára és jövedelmeire vonatkozó előírásokat. A második fejezet a tagokról szól. Felsorolja a rendes tagok, a tiszteletbeli tagok, a működő tagok, az alapító és a pártoló tagok jogállását és kötelezettségeit, továbbá a tagság megszűnésének eseteit. Az alapszabály harmadik fejezete a társaság szerveivel: a közgyűléssel, a tisztikarral, a választmánnyal és a számvizsgáló bizottsággal foglalkozik. Külön bekezdések szólnak az elnök, az ügyvezető elnök, az alelnökök, a főtitkár, az ügyvezető titkár, a titkárok és a tisztikar többi tagjának feladatairól. A negyedik fejezet vegyes rendelkezéseket tartalmaz a társaság helyiségeinek használatáról, a felügyeleti jog gyakorlásáról stb. Az újjászervezett társaság tevékenységéről közvetlen iratok ez ideig nem kerültek hozzánk. A következő általunk ismert okmány több mint egy évvel az alakuló közgyűlés után, 1947. február 21-én kelt kérvény, amelyet a társaság működésének engedélyezése érdekében az akkori belügyminiszterhez, Raj к Lászlóhoz intézett az Országos Gárdonyi Társaság. A beadványt Bálinth Árpád fogalmazta - ezt az előkerült ceruzával írott vázlat igazolja -, és dr. Gárdonyi József ügyvezető elnökkel együtt ő is írta alá. Bizonyára érdemes idézni e kérelem fontosabb részeit: „. . . Alulírottak mély tisztelettel kérjük . . ., hogy a demokratikus szellemben újjáalakult Országos Gárdonyi Társaság alapszabályát jóváhagyni és a működéséhez az engedélyt megadni szíveskedjék. -Társaságunk főképp pedagógus írókból és művészekből áll. Tagjainkat működési helyükön a különböző igazoló bizottságok már igazolták. - Vezetőségünk baloldali beállítottsága közismert. így minden biztosíték megvan arra, hogy demokráciánkban a néppel és a népért dolgozzunk. - Ez eddig felvételre 160 tag jelentkezett, kikhez ha még hozzászámítjuk 500 régi tagunk közül a vidéken élő és igazoltan működő tagjainkat: az engedély megadása után legalább 400 taggal megindulhatunk. - A népi kultúra emelése a célunk, s így bizton reméljük, hogy a Belügy Miniszter Úr szívesen fogadja és lehetővé teszi munkába állásunkat ..." A kérelemhez mellékelték Bálinth Árpád önéletrajzát, a vezetőség tagjainak adatait és nyilatkozatukat politikai igazolásukról. Nincsenek biztos adataink arról, hogy az újjáalakulást kimondó közgyűlés és a fenti kérelem benyújtása között eltelt évben hogyan tevékenykedett a társaság. A beadvány fogalmazásából az következne, hogy majd a kért engedély kézhezvétele után „indulhatunk meg", „állhatunk munkába". Megismertünk viszont 1947 első feléből néhány magánlevelet, amelyekben a tagokat gyűlésekre hívják, vagy amelyekben egyesek magukat más elfoglaltságra hivatkozva kimentik. Ezek a társaság folyamatos működésére utalnak éppen úgy, mint az általunk ismert utolsó irat, amelyben a Belügyminisztérium Egyesületi Osztálya jelentést kér, van-e a társaságnak időszakonként rendszere664