Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

47. kép. Lángoló piramis I-II. (Krisztus feltámadása, Krisztus mennybemenetele), XVIII. sz. 2. fele. Eger, Rozália-kápolna zőjét nem ismerjük.

81 A tervrajz látszatarchitektúrája már klasszicizáló, puritánabb formaképzést mutat, de térszerkesztése a Bibiena-féle szcenikus hatások ismeretét tükrözi. A Szentsír tervezett díszítésének elemei barokkos, szimbolikus gondolkodást és ízlést mutatnak. A sír kváderköveket imitáló homlokzata mögött három boltszakasznyi tér illúzióját keltő, festett elemek láthatók. Két nem szokványos elem is megjelent a terven. Az építmény hátsó falán a barlangsírban fekvő halott Krisztus körül a sírbatétel kompozícióknál szokásos evangéliumi szereplők láthatók. Fölöttük pedig konzolon, két gyertya között dicsfénysugaras monstrancia szerepel. A sírbatétel evangéliumi 81. Egri Érseki Levéltár, Tervek I. 85. Egy 1816-os bejegyzés szerint a a Szentsír elkészítéséért 240 Ft kifizethető a templom 500 Ft-os pénzkészletéből. EÉL. Egyházmegyei Protocollum 1816/501.