Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

39. kép. A tisztítótűzben szenvedő lelkek, XVIII. sz. 2. fele. Budapest, Erzsébet-apácák temploma Mai állapotában azonban nem teljes a műtárgy.

67 Valamikor a tisztítótűzben égőket magába foglaló díszesen faragott, festett keretű mélyített építményén, középen egy kisméretű feszület állhatott, lábánál Bűnbánó Magdolnával, két oldalán Mária és Ev. Szt. János szobraival. A keret visszahajló oldalkonzoljait - ma is jól látható módon fém tüskéken álló gyertyatartók díszíthették. Tehát itt nem a purgatóriumábrázolásoknak egy intim méretű önállósult variánsával van dolgunk, hanem a szerzetesi devóció céljait szolgáló kálváriaoltárkával. A ma még látható két eredeti szenvedő alak - a bal oldali két fej későbbi dilettáns pótlás - és a pokol színpadának sziklái és lángnyelvei jó felkészültségű ferences faragóra enged következtetni.

68 Hiányos ez a része is a kis oltárkának, egykor a szenvedő lelkek fölött drótra erősítve hírvivő angyalok lebegtek a festett háttér előtt. A XVIII. században igen népszerűek voltak a kálváriakompozíciók ilyen kisméretű privát használatú változatai. Purgatóriumunk tetején minden bizonnyal egy olyan kis szoborcsoport állhatott, mint amilyet a szendrői ferences temp67. A faragványra Gregoria nővér hívta fel a figyelmemet, restaurálását dr. Kiss Péterné végezte. Itt mondok köszönetet munkámhoz nyújtott segítségükért. 68. Ez azért tűnik nyilvánvalónak, mert Szt. Ferenc rendje különös gonddal ápolta a tisztítótűzben szenvedő lelkek ügyét. A Porciunkula ünnepén ferences templomot fölkeresve, teljes búcsút nyerhettek a hívek, melyet a purgatóriumban szenvedő lelkekért is felajánlhattak. SZILÁRDFY Zoltán 1986. 369-370. 633