Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

40. kép. Kálvária XVIII. sz. 2. fele. Szendrő, ferences templom lomban őriznek. Azt is föltehetően ferences szerzetesek készíthették a budaival megközelítőleg egy időben, 1760 táján (40. kép). A barokk művészetben a nagyheti liturgia spectaculumainak kiemelkedő része volt a Szentsír állítás. A kultusz a kereszt imádásából és az oltáriszentség kitételéből fejlődött ki. „A Szentsír kezdetben csak a keresztből állott. Ezt fedték be később gyászének kíséretében gyolccsal, miseruhával és stólával is. Meghintették szenteltvízzel és füstölték, mint temetésnél. A drámai hatás fokozására követ helyeztek rá, lepecsételték, sőt még őrséget is állítottak melléje. így fejlődött ki a Szentsír állítása, amely voltaképpen a jeruzsálemi Szentsír utánképzése."

69 Magyarországon főként a XVIII. században virágzott a Szentsír állítás kultusza, egészen a XIX. század elejéig. Mint azt Szilárdfy Zoltántól tudjuk, a kultusz a XX. században is virágzott, sőt sok helyen még ma is nagy gondot fordítanak a Szentsír ékesítésére. Ugyanis a föltámadási körmenetnek ma is előfeltétele a Szentsír állítás, igaz, hogy az 1962-ben reformált rítus szerint elég csupán nagycsütörtök estéjén az Oltáriszentséget egy megfelelően díszített oltárnál elhelyezni, mégis a ma is élő gyakorlat szerint az 1625-ben megjelent Pázmány-féle Rituale Strigoniense előírása szerint 69. BÁLINT Sándor 1976. 259. 634 /