Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

Ш!ЯШШ"»Ж*~~Ч

ШШ41Г мжль k^m\^ г* ъ • «: -щ^ 38. kép. Hartmann József: A tisztítótűzben szenvedő lelkek, 1737. Eger, volt jezsuita, majd ciszterci templom géseket mutat az egri jezsuiták 1737-ben készült Szt. Kereszt oltárának purgatóriumával, a szintén lángnyelvekkel övezett hat félalakból álló szoborcsoporttal (38. kép).

65 Az oltármenzába mélyített üregben, faragott, vörösre festett lángnyelvekből álló háttér előtt, mozgathatóan kerültek elhelyezésre a keresztfán függő Krisztushoz fohászkodó alakok, akiknek egy angyal hozza a megváltás hírét. Napjainkban is minden esztendő nagypéntekén kiveszik a szobrokat és egy halott Krisztus-szobor kerül a helyükre, majd feltámadás után újra rendezik a purgatórium theatrum sacrumát.

66 A magánáhítatban használatos, folklorizálódott XIX. századi purgatóriumábrázolásokat ismertünk a soproni múzeum gyűjteményéből, de XVIII. századiról nem volt tudomásunk. E kiállítás előkészítése során bukkantunk a budai Erzsébet-apácák templomának lomtárában egy ilyen kompozícióra. A feltehetően ferences szerzetesek által 1760 körül készített munka valamikor a templom karzatán a falon függött (39. kép). 65. Hartmann József munkásságáról írott tanulmányában Győrffy Katalin fölhívta a figyelmet a két csoport összefüggéseire, Hartmann művének tulajdonítva az egri szobrokat. GYŐRFFY Katalin 1984. 59. 66. A jelenleg használatos halott Krisztus-szobor egy silány századeleji gipszöntvény. A jezsuita templom rendelkezett a XVIII. században is halott Krisztust ábrázoló szoborral, mely egészen az 1950-es évekig megvolt. Arról nincs tudomásunk, hogy azt a Szt. Kereszt oltár menzájában bármikor is elhelyezték. Az információt a templomban szolgálatot teljesítő Mária nővérnek köszönjük. 632