Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Lengyel László: A treatrum sacrum a magyarországi barokk művészetben

is egyedülállónak mondható a Selmecbányái, melyet a jezsuiták építettek 1744-1751 között. A teatralitás legkülönbözőbb eszközeit vonultatták itt föl a stációk választékos témái: Krisztus búcsúja anyjától a négy világrész allegorikus alakjaival; a lábmosás jelenetnél valóságos forrásvíz csobog a kőből faragott lavórba; az utolsó vacsora terme; a Scala Sancta; Pilátus tornáca az Ecce Homo döbbenetes alakjával; a Kálvária a purgatórium lángoló figuráival, s a kikövezett Szentsír altemplomával. Mindez vadregényes természeti környezetben szabadtéri színpadnak hat hatalmas hársfák oszlopsorában. Említést érdemel még az 1721-1766 között épült eperjesi kálvária, melynek elenyészett szobrait összefüggésbe hozta Baranyai Béláné a Krucsay-oltár mesterével. Témánk szempontjából ugyancsak megemlítendő még az 1737-1758 között készült kassai kálvária. Ennek stációi körül is a Krisztus börtöne, a Megváltó naturalisztikusan festett kőszobrával, vasbilincs és kötél kellékeivel. A soproni barokk szobrászat kiemelkedő teljesítményei közé tartozik a fertőszéplaki és a kőszegi kálvária. A kőszegi egyik szobrászmesterét Dávid Ferenc - részben stíluskritikai alapon - Schweitzer János György személyével azonosította. A feszület két oldalán álló Mária és Ev. Szt. János alakjait tulajdonítja Schweitzernek, valamint a Kálváriakápolnához vezető lépcsőt díszítő szobrok közül Szt. Péter alakját. Véleményünk szerint a lépcső szobrait mind Schweitzer műveinek kell tartanunk (35. kép).

61 A kőszegi kálvária a város szélén egy különálló dombon történt elhelyezése - a jeruzsálemi Golgota mintájára - tipikusnak mondható. A hegy tetején álló, 1729-ben épült Kálváriakápolnához vezető lépcső szobrai és a kápolnának közvetlenül a főhomlokzata elé helyezett szoborcsoport, a passió végkifejletének szabadtéri szent színháza. A XVIII. századi kálváriáink között ritkán idézett együttes a magyarpolányi, mely a fájdalmas olvasó öt titkát jeleníti meg. A meglehetősen provinciális, festett faszobrok a lehető legteátrálisabb módon ábrázolják a stációfülkékben, mint egy-egy színpadon a szenvedéstörténet jeleneteit (36-37. kép). Jézus és Mária fájdalmát és a megváltás misztériumát - elsősorban az Agónia Christi társulatok buzgólkodására - barokk templomainkban a Szent Kereszt oltárok elevenítik meg. A Szent Kereszt oltárok középpontjában, általában a keresztre feszített Krisztus szobra látható Mária és Ev. Szt. János társaságában. A kereszt tövében pedig rendszerint Bűnbánó Magdolna leboruló alakja jelenik meg. Sokszor szerepelnek predellájukban a purgatóriumban szenvedő lelkek. A passió drámája, a kereszthalált övező fájdalom, sziníe mindig kínálta a szenvedélyes érzelmek megjelenítését. Kézenfekvő volt, hogy a barokk Szent Kereszt oltárok alkalmazták a szenvedélyes teatralitás majd minden eszközét. Szép példái a theatrum sacrumként ábrázolt Szent Kereszt oltároknak, a budai (Szt. Anna-templom) és az egri jezsuitáké, Jeruzsálemet ábrázoló festett háttereikkel. A szobrászat téri lehetőségeit kiegészítik még a festett tájképi háttér adta illuzionisztikus harmadik dimenzióval is. Említést érdemel a szécsiszigeti templom 1765 körüli, igen kvalitásos rokokó stílusú Szt. Kereszt főoltára, melynek kompozíciója nem szokványos módon kiegészült még bűnbánó Szt. Péter és a jobb 61. A Kálvária-kápolna kőkerítésének falában, föltehetően másodlagosan elhelyezett stációdomborművek szintén Schweitzer alkotásai. Az ezek készítésére vonatkozó szerződést Dávid Ferenc közli. DÁVID Ferenc 1983. 86. 629