Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Petercsák Tivadar: Szénégetés Észak-Magyarországon

14. kép. Bontás közben gereblyével átforgatják, vízzel locsolják a még izzó faszenet. Mályinka. Petercsák Tivadar felv. 1983. A szénégetés teljes időtartama és a munkarend a boksák mennyiségétől és nagyságától, valamint a szénégetők számától és korától függ. Répáshután a 72 éves Szilágyi János egyedül, a 67 éves Szabó Lajos a feleségével dolgozott az 1980-as évek elején. Amíg az egyik boksa ég, a következőt rakják, így lehet folyamatosan égetni. A 28 éves Ofeltáler Jánosnak a felesége segít, négy szénhelye is van a Nagy délsáron. Egyszerre egy miiéje ég, a többit rakja, illetve előkészíti az erdészet által helybe szállított ölfából. A boksa nagyságától függően, kb. egy hétig tart a berakás, 10-14 napig ég, és 3-4 nap a bontás."

53 Amikor a fát is maguk termelték ki és szállították a szénhelyhez, igen megnövelte a szénégetők munkáját. Gömörszőlősön a 3-4 tagú csapat fél-, egy napot töltött a kunyhóépítéssel, 4-12 nap kellett 40-120 m

3 fa kitermeléséhez. A szénhely kialakítása 1/2-3 napig tartott, a fa összehordása 2-5 napot vett igénybe. A mile berakása 1 nap, égetése 6-7 nap, kibontása és zsákolása 1-3 nap. Egy máglyára való szén előállítása legalább két hét, de esetenként 4 heti munkát is megkívánt a szénégetőktől.

115b A fenti szénégetési módtól eltérő a bodonyi fogatos gazdák saját fájukból történő szenítése. A bükkfát és gyertyánfát, de még a galagonyabokrok vastagját is 40-50 cm-es darabokra vagdalták. Rendszerint 1-1,5 kocsi fa került a két méter átmérőjű, öt sorba rakott baksába. Itt búzaszalmával borították, majd földdel fedték be. A mátrai szlovákok boksáihoz hasonlóan, felülről történt a begyújtása. Amikor tüzet fogott, nedves szalmát raktak a lyukba és beföldelték. Az égetéshez és a boksa szétbontásához nem használtak speciális szerszámokat, csak lapátot és vasgereblyét. A tűz 3-4 napig égett, 115a. PETERCSÁK Tivadar 1984a. 87. 115b. É. KOVÁCS László 1976. 151-152. 520