Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

5. kép. Az 1779-ben használatos borospincék elhelyezkedése a határ északkeleti részén lönösen nagy jelentőséget kaphat ez a kettősség az ismert településtörténeti tényezők miatt az Egri-völgyben. A magyarországi szőlészet és borászat történetének van még egy harmadik eredője is, a balkáni szláv népek vörösbor technológiája, amelyet a XV. század végétől a török terjeszkedés elől menekülő szerbek vagy rácok honosítottak meg. A Kárpát-medencében korábban csak fehér bort készítettek.

108 Általában a lyukpince, így az andornaki pincék keletkezésének meghatározásában is ezek igen fontos tényezők, mert a vörösbor tárolásához, annak nagyarányú csersavtartalma miatt, nincs szükség pincére. A Balkán félszigeten és Dél-Európa más részein a vörösbort nem lyukpincében, hanem a föld felszínére épített kamrában tartják. Ebből következően az andornaki határ pincéi csak a fehérbor készítésének-tárolásának valamelyik korszakában keletkezhettek, valószínűleg a XVII. század előtt. Ez a megítélés azonban igen széles időtartamra vonatkoztatható. Az egri borvidék ugyanis Észak-Magyarország legjelentősebb vörösbort előállító • 108. ANDRÁSFALVY Bertalan 1957. 58-60. 485