Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)

Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez

'# & X V Ш, 3. kép. A határ keleti része A legrégibb hiteles forrás egy térkép, amelyet 1779-ben a Mocsáry família rajzoltatott." A határ feltérképezésének célja az volt, hogy elkülönítsék egymástól az akkori két tulajdonos, Mocsáry Pál és Mocsáry Sámuel birtokát. A belterület az Eger vize keleti partján húzódik, az egri országút mentén. Pál kúriája a település déli végén, Sámuelé az északin, közöttük pedig a jobbágyok, zsellérek házai vannak. Mind a két kúria közelében diversorium, azaz kocsmaház, ahol a földesurak borait mérhették. A határ tekintélyes részét ugyanis szőlőültetvények borítják. A belterülettől keletre négy tagban fekszenek a szőlőföldek, nevük Határ oldal, Rósa hegy, Széphegy és a Szállás-völgy, amely környékbeli analógiáknak megfelelően egykor ólas- vagy csűröskertek együttese lehetett. Innen nyugatra hat, északra két sorban 5 és 11 fekete, háromszög alakú jel, amelyek a Cellae felirat értelmében pincét jelölnek. Jelenleg is itt vannak a bortárolásra használt pincék és néhány barlanglakás. Valószínűnek tartom, hogy a XVI-XVIII. századi feljegyzésekben megemlített lakópincéket közöttük kell keresnünk, kialakításuk pedig egyidejű lehetett a Szállás-völgy szőlővel való beültetésével. Ezen a keleti oldalon találjuk az első és második nyomás (calcatúra) szántóföldjeit, egyik legelőjét és az egész határ egyetlen kis erdőfoltját. A malmot működtető Eger-pataktól nyugatra elterülő, nagyobb határrész belső egyharmadán rétet, másik oldalán a harmadik nyomás szántóit találjuk. (Megjegyzendő, hogy a határ nagyobbik részét a földesurak saját kezelésükben tartották, és ezek szántóföldjei a belterület közelében feküdtek.) A határrésznek e nyugati felét vegyes 99. BmL. T. 27/3. (60). A térképet Csiszár Mihály hites geometra készítette. 482