Agria 25.-26. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 1989-1990)
Bakó Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez
Németi létét, hasonlóan az abaúji települési módhoz, amelyben a XIII. század során még három ilyen nevű falu volt, közöttük Felnémet is. 90 Eger környékén azonban sem írott emlék, sem helynév nem bizonyítja másik Németi vagy Német falu létezését, amely a Felnémetnek valamiféle párja vagy kapcsolata lehetne. Ilyen lehetne pl. Alnémet, de helyette Álmagyar nevű települést ismerünk, amely az Eger-patak folyásához viszonyítva Felnémet alatt van. Ez a viszonyítás, pontosabban ennek alapja egyelőre ismeretlen, sőt kutatóink előtt a kérdés fel sem merült. A Heves megye területén 1219-ből ismert Alnémet falu nem jöhet számításba, mert szövegkörnyezetéből az következik, hogy a Zagyva mellett, innen távol feküdt. 91 Nemcsak Felnémeten, hanem Andornakon és a valószínűsíthetően Egerben megtelepült német csoportok megjelenésének időpontját tehát csak feltételesen lehet meghatározni, de támpontot kínálnak erre az egész Kárpát-medencét illető analógiák. Ismereteink szerint a 10 Németi, Nemti és az egyetlen Lenti nevű településből 6 a Felföldre esik, és megállapíthatóan magyar környezetben van. Valamennyi magyar névadással keletkezett, tehát a körülöttük lévő tájon magyarok laktak, nem úgy, mint az Erdélyben nagyobb tömbökben, szélesebb területeken letelepedett szászok esetében, ahol csak német nyelvű névadással találkozunk. A Német, Németi, Nemti stb. nevű falvak tehát településtörténetileg szórványoknak, kisebb szigeteknek tekinthetők és valószínűleg megelőzték a szervezett, nagyobb tömegű telepítéseket. A nyugat-európai népelemek nagyobb szabású bevándorlása II. Géza korában zajlott le, tehát 1141 és 1162 között, de az írott forrásokban csak később, 1191-ben, 1204-ben jelennek meg. 92 Felnémet és a vele rokon helynevek tehát II. Géza uralkodása előtt keletkezhettek, s így hitelt kell adni az egyházi hagyománynak, mely szerint Felnémet alapítása a Szent királyok és lehet, hogy István nevéhez fűződik. A Kárpát-medence Német összetételű helyneveit vizsgálva szembetűnik, hogy ezekből öt egy-egy megyében (Sopron, Zala, Baranya, Tolna, Szatmár) egymástól távolabb, a többi pedig a Felföldön (Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj), egymáshoz közelebb fekszik. Elhelyezésük, telepítésük rendszeréből - az ország akkor magyarok lakta területének szélein - valamiféle katonai, védelmi feladatra lehet következtetni, de szembetűnő az is, hogy e falvak népe a XIII-XIV. században szőlőműveléssel is foglalkozott. Különösen így volt ez Abaúj megyében, ahol 1299-ben a szinai telepesek Nemptyben, a Némethegyen szőlőt ültetnek. A tatárjárás előtt létesült tíz német falu népe többségében szőlőművelő, különleges jelentőségű volt Vizsoly a királyné pincészetével, Gönc fejlett szőlőművelésével és kereskedelmével, Hejce pedig az egri püspök legrégebbi birtokai közé tartozott éppúgy, mint Felnémet. 93 Az Egri-völgy és a Hernád-völgy középső szakaszának településtörténetében felismerhetők egyes párhuzamok, amelyek elsősorban a birtokviszonyoknak tulajdoníthatók. Közös vonásuk a Németi helynév és származékainak, változatainak előfordulása is, de a birtoklásban megmutatkozó jelentős különbséggel. Az Eger melletti Felnémet mindig püspöki birtok volt, bár nem tudni, hogy területe az államszervezés előtt királyi vagy nemzetségi tulajdon volt-e. Nincs kétség afelől, hogy az abaúji Németi falvak és az Ida-völgy egésze az Aba nemzetségé volt, s ezeket a német vendégeket nem a király és nem az egri püspök telepítette ide. Minthogy azonban királyi birtokon is voltak Abaújban német telepes falvak, felvetődhet annak lehetősége, hogy az egri püspök, a király és az Aba nemzetség telepítési tevékenysége valamilyen, előttünk ismeretlen módon össze 90. GYÖRFFY György 1963. 121-124. 91. GYÖRFFY György 1987. 119. 92. Magyarország Története 1984. 1093. 93. GYÖRFFY György 1963. 123., 44., 89. 479